#289

2005. május 6. 13:59 - címkék és kategóriák:
Bizonyos előre nem látható munkakörülmények miatt a tervezett délelőtt 10 helyett végül este hétkor indultunk el a kétnapos kongresszusra, úgyhogy az első napot eleve buktam. Másnap meg, azaz ma, délelőtt tízre kellett beérnem a munkahelyemre, úgyhogy a kongresszus mai, második napját is buktam. Mindez persze nem akadályozott meg benne, hogy leugorjak a többiekkel bulizni. Végül is, miért hagytam volna ki egy olyan város, ahol feltűnően sok jó pasi fordul meg a szórakozóhelyeken, és ahol egy átlagos csütörtök estén nagyobb eséllyel kínálnak meg fűvel, mint Amszterdam erre a célra szolgáló negyedében. Szóval Győr különleges hely, én pedig rendkívül morcos vagyok, amiért két és fél óra alvás után fel kellett jönnöm Pestre dolgozni, ellentétben azon kollégáimmal, akik a hotel szaunájában, illetve belvárosi kávézók teraszán töltik a mai napot.
Azért persze megtudtam ezt-azt megint, de nem különösebben izgatom magam, bár azt azért megjegyezném, hogy már akkoriban is szinte minden második alkalommal na jó, megyek és beleírom a titkos blogomba, hehehe :-)

#288

2005. május 5. 13:48 - címkék és kategóriák:
Alaine: "Az a fő problémám az élettel, hogy nincs zenei aláfestés. Így sosem lesz olyan, mint a filmekben."

#287

2005. május 3. 18:15 - címkék és kategóriák:

És egyébként egy furcsa, ám a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt gyökeres változást figyeltem meg a jellemfejlődésemben. A jellemfejlődés hosszú folyamat, az ember ugyanis nem születik úgy, hogy bátor, talpraesett, becsületes, őszinte, felelősségteljes, valódi kötődésekre képes, empatikus, feltétel nélkül szeretni tudó lény. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a tavaly ilyenkorhoz képest bátrabb ,satöbbi lennék. Egy dolog azonban megváltozott, és remélem, örökké így fog maradni.
Már nem pusztulnak el a szobanövényeim.
Szerintem a helyzet biztató. Ha ez így megy tovább, jövőre beújítok egy vagy két macskát is, aztán három gyereket.

#286

2005. május 3. 18:02 - címkék és kategóriák:

Kiolvastam Jane Austen: Büszkeség és balítélet c. könyvét, hepiend. Igazából miután rájöttem, hogy tényleg semmi másról nem fog szólni, mint hogy vajon megkéri-e a büszke gentleman a bájos kisasszony kezét, vagy a gazdag gentleman a szegény kisasszony kezét, és az igent mond-e vagy sem, akkor elkezdett tetszeni. A sztori végig az, hogy ki mennyire jólnevelt, és ki kihez megy férjhez, de... bűbájos.
Úgy egyébként meg szokásomhoz híven új életet kezdtem, leszoktam a dohányzásról (!!!), fogyózom, reggel időben felkelek, tornázom, szóval a szokásos.
"reggel felkelek
este lefekszem
nem túl korán
ugyanúgy mint eddig
csak tudatosabban"

#285

2005. május 3. 8:47 - címkék és kategóriák:
Szóval másnak is eszébe jutott :-)

#284

2005. május 2. 13:34 - címkék és kategóriák:
Pénteken végül megelégeltem, hogy úgy nézek ki, mint aki most szívott el egy fél kenderültetvényt, és hogy mindenki "úristen-mi-történt-a-szemeddel"-lel köszön. Két hete piros, véreres, úgyhogy felkerestem a Szemészt.
- Rég láttalak, gratulálok az eljegyzéshez, milyen kisimult lettél - mondta, majd egy professzionálisan határozott mozdulattal kifordította a bal szemhéjamat és közvetlen közelről ezer luxszal belevilágított, miközben én a helyzethez illően hisztiztem. - Viszont allergiás vagy.
isolde: - Dehogy vagyok. Nem vagyok semmire allergiás.
 - Dehogynem, olyan a szemhéjad belülről, mint egy frottírtörölköző - közölte a Szemész ellentmondást nem tűrően. Erre nem tudtam mit lépni. - Itt ez a recept, háromszor csepegtess a szemedbe, aztán minden jót, forevör hepinessz! - folytatta meggyőzően, miközben bal szememből csorgott a könny, a másik meg nevetett. Hazafelé aztán beugrottam a boltba zsepit venni, mert két hete folyik az orrom, és azon gondolkodtam, micsoda hülyeség, hogy lennék én allergiás... Bassszus! 
Piros a szemem, mint a beszívott nyúlnak. Két hete tüsszögök és folyik az orrom. Itt a tavasz, tele van a város szerelemmel pollennel. Ááááá... magamtól is rájöhettem volna, hogy allergia :-)
Ezt így szépen levezettem, vállon veregettem magam zsenialitásomért, majd átmentem a gyógyszertárba allergiaellenes szerekért. Megérte. A pult mögött a világ Leghelyesebb Pasija szolgált ki, amitől nem csak én hagytam fel egy időre a könnyezéssel, hanem a törzsgárda öregasszonyai is eléggé feldobódtak. A sor mondjuk fele olyan lassan haladt, mint a másik, az ilyenek miatt:
Patikus: - Akkor itt a vérnyomáscsökkentő meg a cukorgyógyszer.
Néni: - Tudja mit, fiatalember... - pajkos hunyorítás - adjon nekem valami jó szemránckrémet!
Patikus. - Milyenre gondolt?
Néni: - Valami jó erőset!
Patikus: - Itt a Vichy, van normál és száraz bőrre. Milyen a bőre?
Néni: - Hát... nem tudom... Tudja mit, elviszem mind a kettőt! - és üdvözült mosollyal perkálja ki a tizenhatezer forintot. Tavasz.

#283

2005. április 28. 19:56 - címkék és kategóriák:

Egy dologban azonban biztos vagyok: a londoni metró nem emberi alkotás. Az a hatalmas, háromdimenziós csölabirintus, a csempézett falaival, az egymás alatt és felett össze-vissza keresztezödö folyosóival és lépcsöivel egyszerüen túl bonyolult és túl bizarr ahhoz, hogy emberkéz müve legyen. Valahogy úgy képzelem, hogy a mai London helyén letelepedö, elsö kelta törzs egy tagja vette észre a sötét hasadékba lefelé vezetö lépcsöket. Sok bátor ember nekiindult, hogy felfedezze, mit rejt a mélység, de senki sem tért vissza. Késöbb szárnyra kapott a monda, hogy a föld alatti folyosókat démonok/fertelmes gonosz manók lakják, így a köznép számára további nemzedékeken át ismeretlenek maradtak. A legfanatikusabb kelta druidák azonban nem riadtak vissza a démonoktól (melyek létezésében egyébként sem hittek igazán), és az évszázadok során, lépésröl lépésre lassan feltérképezték az ösi, valamely rég kipusztult, intelligens faj által épített labirintust. Ha valaki azt hinné, hogy a kelta druidák beolvadtak valamely nagyobb vallásba, neadjisten kihaltak volna, az nagyon téved. Egyszerüen csak titkos társaságba tömörültek, mert így könnyebben örizhették a Labirintus ismeretlenségét. Ök találták ki, hogy különbözö színekkel jelölve az útvonalat, valamivel átláthatóbbá válik a terep; valamint nem sokkal a mozdony feltalálása után arra is rájöttek, hogy az egyes folyosók padlóján található párhuzamos acélrudak milyen célt szolgálnak. Évezredeken át öröklödött a tudás nemzedékröl nemzedékre, míg, valamikor a tizenkilencedik század végén valamelyik élelmesebb fiatal keltának ragyogó ötlete támadt: rájött, hogyan hozhatják nyilvánosságra a titkot úgy, hogy mégis megörizzék a Labirintus feletti uralmat. Felvették a London Underground Limited* nevet.
Egyetlen rejtély maradt, melyre sok magyarázó elmélet született ugyan, de egyes kételkedök szerint máig sem sikerült teljes egészében megfejteni a mondat valódi jelentését. Vajon mire gondoltak az ösi Épitök, amikor minden egyes folyosóra több százszor lefestették a titokzatos hangzású mondatot: "Mind the gap"?

*A BKV ottani megfelelöje.

#282

2005. április 26. 17:49 - címkék és kategóriák:
Iden csak ket es fel unikumot ittunk meg fejenkent a tavalyi 5 helyett, de a kettoesfeledik ezuttal is Basszuskanak koszonheto, koszonjuk. Valamint osszefutottunk regen latott ismeroseimmel, akik mindannyian furcsallottak, hogy a Szoda nevu kocsmaban unnepelunk egyeves evfordulot meghitt, elegans etterem helyett. Persze, mert ez nem az igazi egyeves evfordulonk, hanem annak az egyeves evforduloja, hogy tavaly ilyenkor berugtunk a Szoda nevu kocsmaban, aztan csokoloztunk.
Es most itt vagyunk Londonban, mert annak is evforduloja volt. A taxis mondjuk elmebeteg volt reggel, mi meg total masnaposak persze, ket orat aludtunk, de aztan ideertunk, talalkoztunk a hugommal es elmentunk Camden Townba meg Hyde parkba meg a, nem sorolom fel az osszes nevezetessegeet. A lenyeg, hogy kb egy oran keresztul kerestuk a thai ettermet, es el is tevedtunk, de aztan megtalaltuk, es vegre ehettem red curryt, ami vegre tenyleg olyan volt, mint Thaifoldon, pont ugyanolyan. Nyami. Es sikitottam a Greenwich Foot Tunnelben. Tudom, hulye turistak.

#281

2005. április 22. 20:57 - címkék és kategóriák:

Csomót gondolkodtam egyébként azon, hogy menjek-e idén Györbe, van ugyanis egy évente megrendezett kongresszus, ami minden évben ott van. Tavaly és tavalyelött voltunk ott, Kolléga, Niké, Sziporka meg én, és minden alkalommal csomót buliztunk Kollégám györi haverjaival. Szóval, tekintve az elözményeket, felmerült bennem, hogy tulajdonképpen mi keresnivalóm van nekem Györben, semmi. De aztán kiderült, hogy már foglaltak nekem szállást, valamint Alaine, pszichológusunk kifejtette, hogy ne menjek bele a játszmába. Mármint a "felosztjuk magunk között az országot és a barátainkat" címü játszmába. Egyébként is szörnyen dühös vagyok, és azt most gondolom, tulajdonképpen oda megyek, ahová akarok, beleértve a rossz karmával rendelkezö, elátkozott helyeket is*, söt mi több, még jól is fogom érezni magam.

*Csak viccelek, egyébként semmi bajom Györrel. Egyszerüen genetikailag programozott tulajdonsága minden soproninak, hogy fújjon rá. Ez azért van, mert régebben létezett Sopron vármegye, meg Györ vármegye, aztán összevonták öket, és onnantól Györ, mint megyeszékhely, folyamatosan nyúlta le az állami pénzeket Sopron elöl meg satöbbi. Aztán középiskolában, sosem jutottunk tovább a fizika meg matekversenyeken (akkor még ilyen okos voltam), mert a protekciós györiek valahogy mindig megelöztek. Emlékeszem arra az alkalomra, amikor 4 diák végzett az elsö helyen, három györi és egy soproni, és mivel az elsö 3 juthat csak tovább az országos fordulóra, ezért továbbjutott a 3 györi.
Meg ilyenek :-)

#280

2005. április 22. 20:17 - címkék és kategóriák:

Rengeteget okosodtam ma egy neuropszichiátria szimpózium keretében, valamint remekül szórakoztam a szakma jeles képviselöin. Álmos hangulat, elöadások egymás után, néhány nyögvenyelös, lagymatag hozzászólás, majd Csányi Vilmos beszél Az állati tudat-ról - hirtelen mindenki éberebb lesz, az elöadás végén pedig neves, idös pszichiáterek és neurológusok rángatják ki egymás kezéböl a mikrofont, mert mindenki hozzá akar szólni és mindenki el akarja mesélni a saját kutyás/macskás történetét. Valahogy megnyugtatónak tartom, hogy a felnötteket is jobban érdeklik a cicák, mint a kognitív idegtudományok.
Ezenfelül megtapasztaltam, milyen Lotte* szerepében, jó régen voltam már jómagam a viszonzatlan szerelem tárgya, és inkább jó érzés. Az meg külön jó, hogy tudom, hogy a fiatalember nem vár tölem semmit, és nem akart semmit, csak tudatni. Legalább tisztában van az esélyeivel.
Most pedig megnézem, milyen idö lesz Londonban.

*Az a csaj, akibe Werther viszonzatlanul szerelmes Goethe: Az ifjú Werther szenvedései címü romantikus müvében.

#279

2005. április 21. 23:36 - címkék és kategóriák:

És ismét nosztalgia rovatunk következik.
Egy éve, április 23-án hajnalban indult a gépem Londonba, hogy meglátogassam odakint babysitterkedö húgomat.
Mindez nem akadályozott meg abban, hogy április 22-én Susieval és Brighttal randizzak a Balettcipöben (utóbbi hozott nekünk rózsát), majd meglepö mennyiségü tömény szeszipari terméket fogyasszak el velük a Szóda nevü helyen. Némi halvány emlékképeim élnek arról, hogy szabózének elmeséltük az életünket; hogy amikor már nagyon részeg voltam, rendeltem másnapra egy reptéri transzfert, hogy legyen, aki felébreszt; és hogy Basszuska leforrázta a hasát a kuktával. Késöbb hazafelé indultunk, csak útközben még elmentünk Quarelint venni az ügyeletes gyógyszertárba, majd éppen búcsúzkodni kezdtünk volna a kapualj nyújtotta romantikus környezetben (Bright+én), amikor rájöttem, hogy a Szódában felejtettem a rózsámat. Visszagyalogoltunk a rózsáért, majd ismét haza, melynek során részletesen és meggyözöen elmagyaráztam Brightnak, hogy miért nem akarok vele járni (független akarok lenni/nem vagyok érett tartós kapcsolatra/épp most lábaltam ki a reménytelen szerelemböl/blablabla), majd szájon csókoltam.
Szóval, április 23-án megyünk Londonba, a Szóda-kört még nem tudom, bevállalom-e mégegyszer.

#278

2005. április 21. 23:22 - címkék és kategóriák:
Azt álmodtam, hogy síelni mentünk Ruzomberokba (vagy hogy kell írni) Nikével. Én késöbb mentem utána vonattal, mert elöször úgy volt, hogy nem megyek, de aztán mégis ráértem. A felvonó tövében jöttem rá, hogy mindent hoztam, kivéve síruhát, és nyomban összefutottam Exszel és Moondance-szel, akik szintén ott síeltek. Megmondták, melyik kölcsönzöben lehet síruhát bérelni, majd elfelvonóztak, én meg elmentem a kölcsönzöbe, béreltem magamnak fekete-sárga színü síoverallt, és megnéztem, milyen méretek vannak, hogyha neadjisten legközelebb a pasimmal jövök, lesz-e olyan, ami jó rá.
Felébredtem, visszaaludtam, és Chandlerrel álmodtam a Friends-böl, azt, hogy megbeszéljük, hogy nem jövünk össze, mert nagyon jó barátok vagyunk, hanem inkább barátok maradunk, de azért szomorú beszélgetés volt.
Alig várom, hogy analitikushoz járhassak, és megtudjam, hogy az álmom azt jelenti, hogy óvodás koromban szerelmes voltam a szomszéd bácsiba, ami orális fixációhoz és elfojtott kasztrációs szorongáshoz vezetett, vagy valami effélét.
Egyébként a Friendsböl, ha választanom kéne, tényleg Chandlerrel járnék, Joey butácska, Ross meg halálosan idegesít a nyafogásával.

#277

2005. április 20. 18:50 - címkék és kategóriák:
Jaés, felraktuk a kambodzsai képeket, illetve 61-et a 730-ból. Fent a fotóknál.

#276

2005. április 20. 14:58 - címkék és kategóriák:
A mr.a-ban egyébként az újszerű megközelítéseit szeretem. Viszonylag kevés ismerősöm mondta eddig a pszichoanalízisről, hogy "szellemi maszturbáció." Annak ellenére, hogy két gintonicot is elfogyasztottam, elég kevés kérdésemre válaszolt, beleértve a spenótos lasagnával kapcsolatosakat, és azt is, hogy idegesíti-e, ha kérdezgetem. Ezt már sosem fogjuk megtudni, ellenben hajnali egy és kettő között hazagyalogoltam Óbuda szélére a Margit híd budai hídfőjétől. Fél óra az egész, és ha van kapucnid, meg sem ázol. Klassz volt.

#275

2005. április 20. 14:53 - címkék és kategóriák:
"És képzeld el, botrányos dolog történt: a könyvelőnél fogorvosnak néztek. Engem! FOGORVOSNAK! A hullát bebetonozva a Dunába dobtam."
Átlagos email a pasimtól.
 
« Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére »

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Utolsó kommentek

Kategóriák

Archívum

Egyéb