Or should I say she once had me

2010. június 17. 23:55 - címkék és kategóriák: Zene - 8 komment

Rájöttem valamelyik nap, hogy én nem is egyszerűen a feldolgozásokat szeretem, hanem kifejezetten csak azokat, amikor egy eredetileg férfi előadó dalát egy nő énekli el. Joan Jett Doors-ot vagy Patti Smith Nirvanát vagy Sheryl Crow a Sweet child of mine-t. Bizonyára van ennek valami mélylélektani magyarázata, miért éppen férfiak miért éppen nővé változtatott számai, hm, hm.

Patricia Barbert meg az L. küldte nekem még az előző szakvizsgám előtt, tanuláshoz, és akkor ez volt a kedvenc számom, Norwegian wood zongorán a leszbikus jazzénekesnőtől, hallgassuk.

Eddig beérkezett kommentek: 8

Na és Cat Powers és a 'Wonderwall': www.youtube.com/watch?v=LeR1Mo8S7cs ?

natessék, én is épp ezeket! pl. siouxsie a passengert, vagy grace jones a nightclubbin-t. vagy tori nirvanát. vagy a cardigans iron man-jét. :)

Lam: ez nagyon jó, ezt imádom.

Ugye, sokkal jobb, mint az eredeti.

Sokkal.

érdekes témákat vetel fel, isolde, egy adott területen. Áttűne kutatói mentalitásod, ahogy keresed a fogást, a megfelelőbb kérdésfelvetést? A hátul, a mélyben bulykáló "egy és csakis egy" igazság felderítéséhez.
Most már "könnyebb" Barber-re nézni, hogy melyik félt képviselheti egy leszbikus párban. Nevermind. Tényleg beleélősen nagy az előadó művészete. Nekem is Tori Amos jut eszembe, egy egész albumot adott ki, vallottan férfi zenészek alkotásainak saját előadásában: Strange Little Girl.

Ha már Sheryl Crow, akkor nekem ez az egyik kedvenc 'Halleluyah'-verzióm: www.youtube.com/watch?v=nWDfH51gvc0

Lam: ja, ezt ismerem, tényleg tök jó. Pedig az eredetit nem is szeretem.



Ehhez a bejegyzéshez nem lehet hozzászólni.

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Kategóriák

Archívum

Egyéb