Ugye, és az világos, hogy amennyiben ma délután sikeres vizsgát teszek, akkor mivel fogok foglalkozni holnap? Kirándulok Sopronban? Elmegyek kontakttáncra? Szaunázom az edzőteremben? Megnézek nyolc filmet zsinórban? Mi derült ki az imént, hogy mivel kell foglalkoznom holnap? Na, mivel? Na, mivel? Na, mivel? Hát persze, hogy a soha el nem készülő, életvitelszerűen írogatott cikkemmel. Naná. Mégis mi más lehetne a jutalmam.
Soha nem lesz ennek vége. Megyek, kicsit imaginálom, ahogy felmondok.
Egy cipőben járunk. Ha befejezem az évek óta halogatott cikkemet, nem tudom, mi lesz a jutalmam, de az nagyon...
Á, Sopront ne sajnáld most, lefújja a szél az ember fejét is, ha nem vigyáz jól. Olyan cudar az idő, hogy még az öt perc sétára lévő Harrerba is csak kocsival vagyunk hajlandók elmenni. Ilyen időben az ember otthon ül, és... cikket írogat.
Lam: ugyan már. Saját jólfelfogott érdekem.
Jajj, én úgy tudok örülni annak, hogy nem KELL cikkírással szarakodnom.
Hát azért a 'teljes tisztelettel', h lássák! :)

Sztem egyszer mondd azt a szerkesztőknek, h 'teljes tisztelettel, lófaszt a seggükbe', és csakazértis csinálj mást.