Bocs.
Bocs.
Bocs.
Bocs.
(nem folytatom 1000-ig.)
Tudod mi az a "földannyának földannya"? Hofi mondta egyszer, a modoros, erőltetett, népi gyökerű művészieskedést jellemezve.
Bocs.
Ez a Vanilla Ágnes performansz ez ilyen.
A képek gyönyörűek, de nem ősziek, hanem napfényes, csikorgó hideg télből valók.
A zene primitív, 4 akkord, a hangszerelés csinál úgy, mintha valami lenne, de nem az.
A prozódia rossz. (Nem a szövegre írta a dallamot, többször nem jönnek ki a szótagok, a vers-zenésítés halála, amikor egy negyedhang alatt 3 vagy több szótagot kell elhadarni.)

Bizisten, ha lecsillapodok, meghallgatok több Vanilla Ágnest, remélem nem ő az a "ribanc", aki 14 évvel ezelőtt csodálatosan szavalt.
Bocs.

Meghallgattam hármat.
Annyira szerettem volna, ha megváltozik a véleményem.
De nem.

Vanilla Ágnes szeretne József Attila segítségével valami magyar Lady Gaga lenni.
"Kicsi, kevés, sovány" (Lúdas Matyi rajzfilm)
De már az "electromantic" szót is elhasználta Presser 30 évvel ezelőtt, és ma is kiperelné a tangájából a nőt, ha kiejtené a száján.
Bocs.
Bocs.
Moderálj ki. De neked elmondtam.
(Jóvanna. Tud énekelni. Valaki tud hangszerelni. Zámbó Jimmire is igaz mindez.)

joozsef: tesék, akkor itt a Kextől a Tiszta szívvel, csak ma, csak neked, kult meg minden. www.youtube.com/watch?v=bikCVRw5wfE

Köszönöm, jól esett.
Köszönöm, h nem sértődtél meg a durvaságtól.

Ebben valami szarkazmus van? Hogy a Kex is olyan régi? Vagy hogy nagyon szereted ezt a feldolgozást?
Igen, voltam Kex koncerten, többször is. A szerelmemmel. Hallottam ezt a dalt (is) eredetiben, a KÖZÉRT vállalat kultúrtermében, a Blaha Lujza téren, amikor annyi idős voltam, mint te a sötétbordó rúzsban. És most itt csorog a könnyem az önsajnálattól, hogy elmúlt.

(Ja, és nem Attila miatt vagyok joozsef, hanem csak úgy)

joozsef: semmi szarkazmus, ezen nőttem fel, a szüleim hallgatták kb nyolcéves korom környékén.

Én szeretem az Ágnest, nemtom mi baj van vele, 4 akkord az tökéletesen tud működni, azt hittem, 3 akkor alatt hívunk vmit 'primitívnek'.

Bár Ágnest nem szeretem, az tuti, hogy nem akkordok számán mérhető, hogy jó-e egy zene.

My point exactly. Továbbá a hangszerelés meg a prozódia sem mér semmit (és itt nekem kimondottan tetszik is a hangszerelés, egy hang--egy szótag prozódiát elvárni meg hadd ne mondjam, micsoda).

bright: igazad van, de "Minden művön világosan érezhető, hogy alkotója adni vagy kapni akart, amikor létrehozta. Ettől még az is, ez is lehet zseniális, de az önzőnek sokkal kevesebb az esélye." - K.M.
Ágnes kapni akar, pénzt akar kapni.
Ágnes nem zseniális, Hendrix az volt (Hey Joe: 3 akkord.)

Lam: Micsoda?
Nem egyhang-egyszótagot várok el, hanem a háromszótag-egyhangot már hibának tartom. Te meg ezt tartod hibának, úgy tűnik.
Továbbá: nem mértem semmit. Azt mondtam, hogy nagyon nem tetszik, és ehhez kerestem érveket -- nem volt nehéz találni. De ettől még neked és bárkinek nyugodtan tetszhet.

A Hey Joe bazmeg 5 akkord.
A 'minden művön érződik' rosszindulatú misztifikálás.
Azt tartom hibának, ha technikai baszozással próbáljuk megállapítani egy műalkotásról, h az jó-e, v ha személyes értékítéletünket röhejes technikai 'érvekkel' véljük alátámaszthatónak.