Vajon hol rontom el
isolde: - Mostanában arról szoktam álmodozni, hogy van egy projekt, amin dolgozom, és akkor azon dolgozom. Mármint, hogy csak egy projekt van, nem százezer, mint most. Amiben el lehet mélyülni és arra koncentrálni és haladni, mert így csak szétesetten stresszelek.
Kolléga: - Van kedved akkor még pluszban részt venni az új kutatásomban? Erről meg arról szól.
isolde: - Naná!
Love me two times, girl
Ez meg Joan Jett, amint The Doors-t énekel. Tudom, nem olyan jó, mint az eredeti, de mégis olyan kis helyes. Ez most a bemelegítős számom a futógépen ellipszistréneren.
Tavasz, tavasz, gyenge tavasz
Valójában igen hasznos ez a koránkelés, tizenegyre már végeztem az edzéstervemmel, szaunáztam, bevásároltam, csináltam kaját, bepakoltam a mosógépbe és kávéztam. Máskor olyankor szoktam felkelni. Különös, énidegen dolog, kíváncsi vagyok, megszokom-e vagy mi lesz.
A múltkor felmerült itt a kommentekben, hogy majd akkor menőzzek, ha már évek óta csinálom, amivel a messzemenőkig nem értek egyet, szerintem az is tök jó és sikernek számít, ha két hónapig minden reggel felkelek egy kicsit mozogni. Eleve ki kell próbálni, mennyire illeszthető bele az életembe ez a rendszer. Tekintve, hogy alapvetően bagoly típusba tartozom, csak most úgy döntöttem, márpedig én rugalmas vagyok. Akkor lesz majd nehéz, amikor nyár lesz és kiülős helyekre járunk esténként, amit imádok, és le kell feküdnöm aludni este tízkor.
Meg vettem tulipánt, meg napoztam az ablakban a tizediken (szánalmas, tudom), meg kicsit rendet raktam, úgy a nyolcadiknál mondjuk úgy éreztem, ha még egy félig-olvasott aztán elfeledett pszichoterápiás könyv előbukkan valahonnan, én esküszöm, kihajítom az összeset és elmegyek manikűrösnek, de aztán nem találtam többet szerencsére, tekintve, hogy nulla kézügyességem van és még a saját körmömet se tudom kilakkozni.
Szóval semmi különös.
Unikum és egyéb csacskaságok
Hat évvel ezelőtt pedig ez történt. A férjem azóta csak jobb srác lett. Bizony.
Főleg hétköznapok
Ma reggel például azzal a problémával szembesültem, hogy egyik online álmoskönyvben sincs benne, mit jelent pszichiáterrel álmodni.
Du mußt dein Leben ändern
Éppenséggel úgy döntöttem, elég a lúzerkedésből, minden reggel felkelek fél hatkor és elmegyek edzőterembe munka előtt. Két napja. Klassz.
daB, this goes out for you
Csináltam egy fotót is a padon ülve, felül-középen a zöld a sípálya, jobbra kell menni és akkor öt perc a Lővér Szálló buszmegálló (oké, technikailag nem pont a sípálya alja, és technikailag nem látom, ha jön a busz, de ha tudom, hogy öt perc múlva jön, akkor elindulok). Én kérek elnézést a zölderdős fotók hirtelen megugrott mennyiségéért, megpróbálok nem átváltozni sopronierdő-fotóbloggá, bár ami azt illeti, nagy a kísértés.
Főleg lila virág
Valaki megmondhatná ennek a növénynek a nevét, mert húgommal nem tudjuk.
Csak a szokásos rinyálás
Sopronban, ülök egy padon nejlonharisnyában, a sípálya aljánál az erdőben, várom a buszt, és a munkahelyemen / a pszichiátrián / a fővároson morfondírozom, és konkrétan azt gondolom, hogy én tutira belehalok, ha oda még egyszer vissza kell mennem. Hát jól van, csak fárasztó hetem volt, amúgy szeretem meg minden, a munkámat, Budapestet, a pszichiátriát, a szakadó esőt, a bkv-t, a szaladgálást, csak sohasem lenne szabad egy pillanatra sem kívülről tekinteni erre az egészre, sohasem lenne szabad eljönnöm onnan fél napnál hosszabb időre és sohasem lenne szabad nem-orvosokkal szóbaállni, sem kongresszusokon kívül bárhova máshova eljárni, és akkor biztos tudnám, hogy ez minden világok legjobbika.
Bár igazából még fél napra kiszabadulni is klassz.
It's not like I believe in everlasting love
Fáj a fejem, Laura Marlingot hallgatok, ezt is az L. küldte, és itt van hozzá ez a fura klip.
Nincs menekvés
Erre idehozza nekem a Paleolit táplálkozást. Az otthonunkba! Még nem döntöttem el, hogy muszáj lesz-e elolvasnom, vagy megmaradhatok annál a (nyilván nem teljesen helytálló, de annál frappánsabb) meggyőződésemnél, hogy a dietetika a gyengék menedéke. Megyek, megpiszkálom egy bottal.
És zuhogott, zuhogott, zuhogott, zuhogott, zuhogott, zuhogott
Iszonyúan elfáradok, rájövök mindenfélére, megvilágosodom, mért érzem ezt vagy amazt, szomorú leszek, elmúlik, nem múlik el. Elégedetlenkedem magammal, aztán nem, aztán megint, aztán megint nem. Veszek nejlonharisnyákat, megnézzük a Titánok harcát (de minek), olvasok cikkeket, részt veszek még egy fajta képzésen, dolgozom, lehangoló dolgok vannak, izgalmas, új dolgok vannak, dühösködöm, elmúlik, visszatér. Nem szoktam le a dohányzásról mégse. Bejelentkezem fodrászhoz, majdnem megveszem a bakancsomat, de nem lehet kártyával fizetni. Ügyintézek, szorongok, takarítok, netezek, tanulok, szétválogatom a ruháimat, kihíztam tavalyról persze mindent, elégedetlenkedem, elmúlik. Nem, nem unalmas.
Különben mi ez a szám? (a címben) Megvan a Szabó Miki hangján, ahogy énekli ezt a refrént, de a dal többi részét már elfelejtettem.
Egyéb visszatérő nyafogás
Ettől az időjárástól kiújul a neuraszténiám. Történjen már valami.
Legyenek elragadtatva tőlem a hátam mögött
Akkor még így utólagosan a költészet napjának ürügyén hadd tegyem fel ezt a verset. Egyszer régen a mra küldte nekünk, és még mindig tetszik, pedig általában nem az ilyen verseket szeretem.
Petri György
Horatiusnak rossz napja van
A szeretettel nem tudok mit kezdeni –
Tartsanak el, és hízelegjenek,
de ugyanakkor hagyjanak békén,
küldjenek pénzt postán.
Azt is unom, hogy hízelegjenek.
Veszítsenek el nagyobb összeget az utcán,
amit én majd véletlenül megtalálok.
Legyenek elragadtatva tőlem a hátam mögött,
hogy én tényleg egészen véletlenül visszahalljam
valakitől, aki nem is tudja, hogy rólam beszél.
Írassák rám a házukat, és haljanak meg.
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell
Régebben, középiskolában József Attila-rajongó voltam, olyannyira, hogy szociális fóbiás létemre elmentem Hajnalkával a szavalóversenyre is, biztos nagyon cuki lehetett, amikor fehér férfiingben és sötétbordó rúzzsal elszavaltam a Nagyon fáj-t tizennyolcévesen. Még az utolsó pillanatban sem tudtam, hogy ezt fogom-e mondani, vagy a Karóval jöttél-t, de aztán úgy döntöttem, egyszer élünk, meg különben is épp elhagytak és a srác új nője is részt vett a szavalóversenyen, és persze csodálatosan szavalt a ribanc. De nyugalom, a lényegre térek: költészet napja van, hallgassunk Ágnes Vanillát.
Keresés
Kiemelten
Yummie az isten! Majdnem.Kapcs-ford
Isolde levelezik veletek néhaJó ügy
Ide is írok néha
Mások
- agnus
- alie
- anngel
- azigazzy
- ayitidoc
- blogtogon
- brainoiz
- hakkotsuki
- IKL
- kalib
- kardigan
- karlsruhe
- kisfoka
- lamorak
- lobotomia
- maminti
- mollyblooom
- montag
- mra
- nesztelencsiga
- nyulontul
- olga
- pestipucu
- roboman
- savanyúcukor
- suematra
- sulemia
- susie
- teodora
- Chili es vanilia
- Domestic Goddess
- Eszter befőz
- Criticalbiomass
- Bioetika Blog
- DrMortz
- Eperrózsa
- Mentők
- Sorozatjunkie
Utolsó kommentek
- There's no business like showbusiness, isolde: Délibáb: nem, csak régen anonimabb volt az internet és kevesebben... »
- There's no business like showbusiness, Délibáb: Ezek szerint az emberben idővel változik az introvertáltság/extrovertáltság aránya? »
- Ez nem panasz vagy nyafogás, isolde: joozsef: nem az én találmányom, ez egy bevett szófordulat, te... »
- There's no business like showbusiness, marta: talán mert az arctalanság nem feltétlen agytalanság? (agyatlanság? nyelvtan... óhhh) »
- There's no business like showbusiness, egyik errejáró: Talán mert nem is velünk beszélgetsz, hanem önmagaddal. Kicsit kihallatszik,... »
Kategóriák
- Brennbergbánya (11)
- Emberek (270)
- Esküvő (18)
- Film (37)
- Kaja (66)
- Kultúra (177)
- Munka (195)
- Nosztalgia (20)
- Nyafogás (681)
- Tudomany (56)
- Utazás (100)
- Vásárlás (105)
- Zene (140)