And the Zen master said: "We'll see"

2010. január 6. 16:41 - címkék és kategóriák: Nyafogás - 7 komment

A Szemész meg, akit imádok, azt mondta ma, hogy "ezt megúsztuk", mármint veszélyes retinaleválásomat necces műtétjével és lehetséges komplikációival együtt. Bár továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy ne fussak, ha kedves az életem.

Legyen ennek az évnek most az a fő témája, hogy minden egy kicsit rendbejön.

Főleg korallok

2010. január 6. 16:19 - címkék és kategóriák: Nyafogás - 8 komment

Most kicsit meguntam itt a lelkizést önreflexiót, de még gyorsan leírom, mire jöttem rá Thaiföldön, mert el fogom felejteni, aztán várhatok megint éveket, mire megint eljutok Ázsiába és rájöhetek megint. A szokásos banális dolgok egyike, ami elmondva közhelyesen hangzik, de rájönni meg klassz.

Van az, amin ennek a blognak úgy nagyjából az első 3 évében rinyáltam mintegy folyamatosan, hogy nekem nem professzor az apukám, nincs lakásom és nem tudok síelni, és hogy jövök én ahhoz, hogy fej nélküli lovasokat lássak, és hogy ez így milyen nehéz. Hogy én hátránnyal indulok. Bizonyos szempontból persze hátrány is, például nem szerepel az alap imprintemben a tudományos fokozat, mint örömforrás. A ruhavásárlás igen.

Meg hát egyáltalán ez az egész lelkizés, hogy akkor én most honnan jöttem és hova megyek és hova tartozom.

Phanghanon megtanultam snorkelezni, és a víz alatt korallmezők voltak korallokkal, és basszus pont úgy néztek ki, mint otthon a vitrinben a korallok. Ja, mert apukám tengerész, feltehetőleg ezért lettem egy bizonytalanul kötődő és ezért vannak otthon a vitrinben korallok. Gyerekkoromban előbb tudtam, hogy a korall szobadísz, a vitrinben van és nem szabad fogdozni, mert törékeny, mint hogy tudtam volna, hogy az egy tengeri állat váza. Meg azokkal a kis festett fa elefántokkal meg buddhaszobrocskákkal meg egymásba akasztható fa majmokkal játszottam, amit a Kao San Roadon dobnak utánad ötven meg száz bahtért. Én egy félénk kislány voltam és egy kisváros eldugott, poros mellékutcájában nőttem fel és személyesen soha nem értek multikulturális hatások, de sose tűnt furcsának vagy szokatlannak, hogy pekingi kacsa meg fried rice az ebéd.

Nekem ez csak most tűnt fel, hogy a szellemi örökségem nem csak a lúzerség meg a bizonytalanság, meg hogy nem tudunk bánni a pénzzel meg nem visszük semmire, meg hogy csomó mindent egyedül kellett kitalálnom az életemben, nem csak egy Szakadék van mögöttem, hanem korallok is. Meg az, hogy én azért vagyok itt, ahol most, mert én idejöttem. Saját döntésemből, én találtam ki. Ha akarok, el is mehetek, és itt is maradhatok. Hogy nem feltétlenül kell egész életemben azon szoronganom, hogy hová tartozom, mert ugyan olyan már nem lesz, hogy fixen ebbe a több évszázadon átívelő hagyományokban gyökerező családfába tartozom, ellenben én oda tartozom, ahová megyek.

Persze semmit sem változtat ez a jelen Valóságon vagy a jövőképemen vagy bármin, nem lettem se szebb, se okosabb, de attól még most ez tetszik.

And the weird world rolls on

2010. január 5. 21:25 - címkék és kategóriák: Vásárlás Munka - 3 komment

Az év második munkanapján véletlenül iszonyú korán beérek, egy macska néz be az ablakon, visszautasítok egy osztályvezetői állást, kezet csókol nekem a Filozófus, valamint veszek egy piros kabátot.

I see the stars come out tonight

2010. január 3. 21:52 - címkék és kategóriák: Zene - 8 komment

Legyen zene is év elején, mégpedig ez, mert, csak.

And darkness was upon the face of the deep

2010. január 3. 11:43 - címkék és kategóriák: - 3 komment

Hm, 2010-ben teljes holdfogyatkozás lesz a szülinapomon, 2012-ben meg ugye a Világvége. 2011-re még nem tudom, mit találjak ki.

Az emberek csak kölcsönben vannak nálunk

2010. január 1. 13:35 - címkék és kategóriák: Kultúra - 15 komment

- a könyvek viszont az enyémek, úgyhogy legyen az olvasónaplómnak is évértékelése: 42 könyvet olvastam idén (3-ról még nem írtam, de mindjárt bepótolom), meg néhány könyvet félig, de félig olvasott könyvekről nem írhatok az Alapszabályzat szerint, úgyhogy azokról majd akkor, ha valamiképpen befejezem őket.

Ebből 26 regény, 12 szakmai témájú könyv (azért ezt lazán kell kezelni, mert a Pszich kategóriába Luriján keresztül Huxley-n át Szendiig mindenfélét besoroltam), 1 novelláskötet, 3 egyéb.

A legjobb újonnan olvasott regény kategóriában Daniel Kehlmann: A világ fölmérése és Niffenegger: Her Fearful Symmetry a győztesek. A kedvenc pszichoterápiás könyvem idén Judith Hermann: Trauma és gyógyulás; a legidegesítőbb pszichoterápiás könyv címért Raffai: Megfogantam, tehát vagyok, és Katya Bloom: The Embodied Self holtversenyeznek.

Az olvasónaplómat napi átlag 96 ember látogatja és a kutya sem kommentel, és bár az alapkoncepció az, hogy magamnak írom, de tudjátok, hogy van ez, biztosan sokkal motiváltabban írnám kizárólag magamnak, ha több ember nézne oda.

« Elejére | Újabbak

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Kategóriák

Archívum

Egyéb