Azt hallom, ma reggel, hogy letesszük lassan a zöld masnit, mert megegyeznek a fejesek, úgyhogy nem lesz sem éhségsztrájk, sem az a verzió, amikor csak a sürgősségi eseteket látjuk el, nem zár be egy osztályunk se, nincs armageddon.
Megmondom, mi sokkolt engem totálisan az egész történetben: a tájékoztatás. Hogy itt fontos dolgot történtek, és olyanok, amik az egyes emberek, a "nép", lakosság, páciensek életét befolyásolják, nem pedig az enyémet. Nem közvetve befolyásolják, mint a BKV-s fizetések, hanem teljesen közvetlenül: arról volt szó, hogy 2009 utolsó negyedévében nem lesz pénzük a kórházaknak, ezért nem fognak működni, vagyis ha bemegy az ember az epekövével, nem fogják kivenni, mert nincs pénz villanyra, sterilizálásra, szikére, meg mittudomén, mi kell még ahhoz. És hogy erről az emberek mit sem tudnak. Nem tudják, mi történik, pedig az ő bőrükről (epehólyagjukról) van szó.
Először azt gondoltam, hogy azért nem tudják, mert hülyék, vagy nem olvasnak újságot, vagy annyira előítéletesek, hogy gondolatilag nem jutnak tovább annál, hogy "szemét orvosok / pazarló egészségügy". Utána azt gondoltam, hogy azért nem tudják, mert a média nem írja meg rendesen, pedig szerintem ez hírértékű és joguk van az embereknek tudni. Ezt előadtam a környezetemben található újságíró fiatalembernek, aki közölte, hogy a média igenis tájékoztat, és volt erről egy csomó cikk itt meg ott, de a média maga sem volt jól informálva. Mert amikor a szakmai szervezetek azt nyilatkozzák, hogy "csak sürgősségi ellátás lesz három hónapig", akkor az nem hangzik olyan veszélyesnek, mivel senki sem tudja, mit jelent ez. Mi tartozik a sürgősségi ellátásba. Se az újságíró nem tudja, se a lakosság. Az érdemleges tájékoztatás érdekében azt kellett volna tenni, hogy a szakmai szervezetek nem azt írják a sajtóközleménybe, hogy "finanszírozás", "éhségsztrájk" és "minimumfeltételek", hanem hogy Kovács néninek nem fogjuk tudni kivenni az epekövét, mert nem lesz pénzünk szikére, megértette, Kovács néni, ez magát nem zavarja, amikor fizette a TB-t egész életében??
Én nem tudom, nem tudok ebben állást foglalni. Hogy most a média a hibás, vagy rosszak a sajtóközlemények, vagy maguk az emberek. Mindenesetre elképedtem magán a tényen, hogy mennyire nincs képben senki. És ez csak azért volt lehetséges, mert kivételesen én magam valamelyest képben voltam. De ha ez így megy, akkor vajon mi történhet még az országban, ami fontos és érint engem és nem tudom, mert nem olvasom az újságot, vagy mert abban rosszul vagy nem írják meg? Aggasztó. De tudjátok, még nem látok rendesen a szememmel, és addig igazoltan vagyok paranoid.
Valamint pont nekem egy szavam sem lehet, mivel semmit sem olvasok regényeken, szakmai cikkeken, pszichoterápiás könyveken, blogokon és női magazinokon kívül, és általában fogalmam sincs, mi folyik körülöttem. Szerintem a Maslow-piramis miatt van.
kalib: én inkább azt gondolom, hogy értették, csak amíg volt rá remény, hogy megegyezés születik, addig nem akartak feleslegesen pánikot kelteni. Ami végülis egy elfogadható érv.
Hat ez van. De feladni akkor sem szabad, egy ido utan majd csak kialakul nalunk is, amit demokracianak hivnak (ti. felelos emberek felelosen dontenek a sajat sorsukrol).
Erdekes, a multkor Marylandben kerult a kezembe az alig harmincket oldalas helyi napilap, ahol erdekes modon a sajat kornyezetukkel foglalkoznak, nagyon gyakorlati szinten, olvasoi visszajelzesek alapjan (miert nincs adott helyen gyalogatkelo, kidobtak egy tanart a helyi gimibol mert valami, hol lesz uj bolt es mi lesz benne, ilyenek). Aztan amikor elmegy az egyszeri amerikai polgar szavazni, es megkapja a 10 oldalas szavazasi ivet, amiben ezekre a problemakra valaszolhat, vagy ezekben a problemakban donthet, akkor legalabb tajekoztatva van, vagy esetleg ott szembesul vele, hogy milyen ugyekre szart az elmult ket evben.
Ezzel szemben nalunk a helyi lap (a kocsog Helyi Themat is belertve) szimpla partpolitikai szorolap. Vannak benne persze olyan dolgok, mint a marylandiben, csak epp ugy talalva, hogy a josagos polgarmester mar megint megoldott egy olyan problemat, amirol nem is tudtunk.
Termeszetesen az amerikaiak hulyek, ofc.
De en ugy gondolom, hogy elobb-utobb kialakul ennek is a kulturaja, de hat ezek az evolvalodo dolgok mar csak ilyen lassuak...
csakis a női magazinok tehetnek az egészről
Ebben az a vicces, hogy mindent el tudsz képzelni, csak azt nem, hogy pazarolnak a kórházak és az orvosok. Vagy hogy lopnak.
Tavaly 74 milliárd forint hálapénz ömlött a rendszerbe.
nol.hu/belfold/20090824-evi_74_milliard_boritekokba
Most hagyjuk is azt a demagógiát, hogy ez fejenként átlagosan mennyi, inkább arra világítanék rá, hogy ez durván a háromszorosa annak a finanszírozási igénynek, amit a kórházak most benyújtottak. Miközben a hálapénzt természetéből adódóan soha, senki nem számolja el sehol, a kórházak elszámolásában sem jelenik meg, holott definíció szerint az egészségügyre költjük.
Magyarán az orvosok főorvosként, kórházigazgatóként stb. verik az asztalt, hogy nincs pénz kórházra, amúgy meg mindenféle adózás és társadalmi kontroll zsebreteszik annak a pénznek a háromszorosát, amit hiányolnak a rendszerből.
Továbbmegyek: ennek a pénznek egy részéréért nyilván magánszolgáltatást nyújtottak, miközben a járulékos költségeket, az asszisztenciától kezdve az áramig és a vízig az egészségügy állja.
74 milliárd forint. Magyarán azt a pénzt, amit követeltek a doktor bácsik és nénik, zsebből összedobhatták volna. Elég lett volna minden harmadik hálaforintot bedobni egy bazi nagy malacperselybe. Még maradt is volna nekik.
A hálapénz ráadásul erkölcstelen is: hiszen ez a pénz nyilván nagyon kevesekhez jut. Nem a nővérek kapják, nem a labororvosok, patológusok, de gondolom, jórészt nem is pszichiáterek.
Márk, az istenért, az előbb írtam le kétszer is kommentben, csak az előző bejegyzéshez, hogy "pontosan tudom én is, hogy pazarló az egészségügy". Ne feltételezz rólam eleve szűklátókörűséget, ha szabad ilyet kérnem. Attól hogy orvos vagyok, nem leszek rögtön szemellenzős tolvaj.
Basszus, de utálok lenézett kisebbséghez tartozni.
isolde: komolyan azt hiszed, hogy ez szempont egy újságírónak? :)
kalib: valójában nem :)
Márk: Sajnos nem sikerült elkerülnöd a demagógiát. Sőt.
"nem akartak feleslegesen pánikot kelteni. " Ezt így leírva látni elég vicces :)
bankügyekben ugyanez megy. kamu, tévedés, hülység, politika, értelmetlenség, demagógia stb. lépés távolság, nem idegeskedni - ezt gyakorlom
ok, újságot én sem olvasok, és rádiót is csak az autóban hallagatok, de ott a rádióban egyszer sem ütötte meg a fülemet a helyzettel kapcsolatban hogy "csőd", vagy "kórházbezárás", hanem csak hogy "a kórházigazgatók pénzt követelnek",és "a minisztérium felajánlotta". Persze, tudom, én meg az ellenkező szempontból vagyok elfogult, és biztos az elfogultságom is teszi, hogy olyan törekvéseket éreztem ki az ügy tálalásából, hogy az egészből az jöjjön ki, hogy most itt a minisztérium minden jó szándéka ellenére hoztak létre a kórházak és az ott dolgozók valamilyen kellemetlen helyzetet, önhibájukból.
Nem olvasok kommenteket. Mi több, azt sem tudom, melyik bejegyzéshez érkezik komment, mivel RSS-ben olvasom a blogot. A bejegyzéseket olvasom, illetve ha valahová kommentálok, akkor azt a bejegyzést néha megnézem.
Aki meg szerint ez demagógia, az cáfoljon meg. Direkt nem írtam le azokat a dolgokat, amit az egészségügyhöz (főorvos apával) közelállóként hallok, csak hivatkozható tényeket.
Márk: olvasd már el az első mondatodat az előző kommentben. Az a baj, hogy azt hiszed, hogy pontosan tudod, hogy az én fejemben mi van, és kapásból feltételezed, hogy szűklátókörű és előítéletes vagyok. Az ilyen hozzáállás enyhén szólva is udvariatlan és ezt kikérem magamnak.
Amúgy meg látszik a kommenteden, hogy nem látod át a rendszert, és nem tudod, hogy a befizetett TB-vel nem a kórházak, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendelkezik, úgyhogy inkább tájékozódj, mielőtt nekem szólsz be. Ami írsz, az egyoldalú, szűklátókörű és részigazság, egy kiragadott részlete a teljes képnek, az vele a baj.
Maslow helyett én azt gondolom, h a hírek tehetnek a dolgokról. Én pl nem hallgatok híreket 2 fő okból. Az egyik, hogy ha tenném, akkor napokon belül felvágnám azt ereimet, mert bármelyik hírportál vagy csatorna azzal van tele, hogy meghalt, elgázolták, felrobbant, felgyújtották, meglőtték, kirabolták, stb. Ezeket hallgatni - ráadásul mondjuk egy rádióban fél óránként nagyjából egyenlő a teljes érzelmi leépüléssel, kiégéssel, stb. Szánalmasan rossz kedvet képes csak okozni a hírek hallgatása nekem. De van egy másik ok is, amiért nem hallgatok hírteket. Valaha az egyetemen azt gondoltam jó dolog kimenni és a bokros csomag ellen tüntetni. Tökmindegy - akkor ez történt. Na hallottam mit mondtak élőben és akkor a lehető legtöbb helyről igyekeztem megtudni mi a sajtóban a lenyomata a dolgoknak. Hát szörnyen torz képet lehetett bárhonnan visszakapni ahhoz képest, amit ott hallottam. Gyakorlatilag megvágták a szövegeket, s összeraktak belőle egy másikat - mindenki maga kénye kedve szerint. Na ezek miatt én nem szeretek híreket hallgatni, ami sajnos azt is jelenti, hogy az kivételes pár lényeges hír sem jut el hozzám, ami amúgy érdekelne vagy esetleg az általános műveltséghez hozzátartozna.
A szakmai élet persze más, ott rászánom az időt, h kibogarásszam a lényeges dolgokat - de ugye itt még az is látszik, h minderre sok idő is kell. Nomost mindezek már elég okot adnak arra, hogy inkább éljek boldogan és ne törődjek az úgymnd hírekkel. Változtatni úgysem tudok rajtuk (ja, ez már a 4. ok, amiért nem törődöm velük).
Persze végül visszajutunk maslowhoz - a kaja és szex előbbre való, mint az intellektuális kielégülés (a hírek meg elvileg ebbe az utóbbiba tartoznak). De azért ha jó hírek lennének szívesen hallgatnám. S a jó nem azt jelenti, hogy boldog kismacskákról szólna infótartalom nélkül, hanem nem lenne szenzációhajhászás mögötte, meg ferdítés sem. Meg leghetőleg csak röviden - mert annyi minden fontosabb.
Uff
Levicsofihoz hasonlóan én sem hallgatok híreket. Kiábrándultságból. Sok év van a hátam megett, megengedhetem magamnak, hogy kiábrándult legyek.
Általában az ilyen hírektől, amikre most te is reagálsz mindig kiderül, hogy tegnap sem volt aktuális, mikor közzétették, nem hogy ma.
Valaki írta a távolság tartást. Teljesen egyetértek!
Ha három napig egyformák a hírek, na akkor majd aggódhatsz is!

Azért nincs igaza az újságírónak, mert az ő dolga, hogy a sokak számára emészthetetlen szövegeket, mint jogszabályokat (pl. kresz-módosítás), sajtóközleményeket, (mint pl. ez) lefordítsák, érthetővé, elérhetővé tegyék az embereknek. Ha nem érti a sajtóközleményt, kérdezhet valamennyi érintettől. Egyet nem tehet, hogy annyiban hagyja, mert akkor nem végzi jól a munkáját. Ez olyan, mintha te arra hivatkoznál, hogy azért nem tudtad meggyógyítani a betegedet, mert nem nagyon értetted, hogy a témában mit írt a tankönyv. Bocs. Akkor nem muszáj pszichiáternek/újságírónak menni.