Ezt én is szoktam mondani, h úgy mégis hogy sztrájkoljunk mi, és csak arra tudok mindig kilyukadni, h tagadjuk meg az államvizsgáztatást és a diplomák kiadását egy évben, az elég közfelháborodás lesz. Ahogy a középiskolai tanároknak meg az érettségiztetést kéne. De persze az ugyanaz lenne, mint a vasutassztrájk, az emberek minket utálnának inkább, és senki se nézné, h a vasutas az konkrétan többet keres, mint én.

A halálfejesért legalább a piratebay és egyéb lelkes internetes kalózok is támogatnának (nem értelems hozzászólás, tudom).

Most akkor megint én leszek a népszerűtlen, de vállalom.

Az van, hogy húsz év alatt senki a magyar állami finanszírozású szférában nem volt képes megtanulni, hogyan lehet nem puha költségvetési korlát mellett dolgozni. Nem konkrétan arról van szó, hogy Brightné Soproni Isolde ellopja a sebtapaszt, vagy hogy csilliárdos hálapénzt zsarol ki a betegekből. Arról van szó, hogy két, alapvető hozzáállásbeli változásra volna szükség. Nemcsak az egészségügyben, hanem az egész állami / önkormányzati finanszírozású szférában. Ezek nem egészségügy-specifikusak, és megoldásuk meg kell, hogy előzze azt a kérdést, hogy mit kezdjünk azzal, hogy egészségügyre mindenképp többet költünk, mint amennyi befolyik egészségbiztosítás címén.

Egy: az alapvető gazdaságossági szempontoknak megfelelő szervezeti, működési kultúra kialakítása. Tapasztalatból mondom, azokban a cégekben, ahol kurva sok pénz van, sokkal értelmesebben költenek, mint az állami intézményekben, ahol meg látszatra kurva kevés, ha összeadjuk, akkor meg pokolian sok.

Kettő: ezzel összefüggésben az elszámoltathatóság triviálissá tétele. Elszámoltathatóság mind a tulajdonosnak, közintézmény esetén tehát a nyilvánosságnak. Ez a nálunk kisebb és nagyobb állami részvétellel működő országokban egyaránt megvan: ha Amerikában valamit a federal govt finanszíroz, azt bárki használhatja, ha Brüsszelben valami gond van, este fél hétkor is ottvan a titkárság, a szakértő és a rendszergazda is.

Lam: én nagyon örülnék, ha a magyar egyetemek nem adnának ki több diplomát, mondjuk soha, vagy legalább 15 évig:
www.komment.hu/tartalom/20090908-miert-nincs-tekintelye-a-magyar-diplomanak.html (for the record, egyetemi koromban is ez volt a véleményem, csak akkor nem mondtam ennyire hangosan)

Sztem nyugodtan adhatunk ki annyi diplomát, amennyit csak akarunk, a kérdés úgyis az, h utána ki mire megy vele, de mélységekbe menő vitákba erről így 10 év után én már nem megyek bele, amíg nekem azt mondják, h kell tanítani, fizetünk, addig tanítok, aztán ha azt mondják, h nem kell, v nem fizetünk, v már elviselhetetlenül és megalázóan keveset fizetünk, akkor keresek mást. De máshol már megírtam, h nekem egyáltalán nincsenek elveim, és ezt mindig is nagyon hangosan mondtam.

sajna alapvetően énis tallian miklossal értek egyet.
ehhez két oldalról is kapok meggyőző pontokat.
az egyik oldal egy barátom ki egy nagy vidéki kórház életébe mint informatikus az átlagnál is jobban belelát. az érdemi döntéshozói részen mindenki a saját hasznáért dolgozik. és itt már több tíz milliókról van szó jó pár ember részéről. ráadásul épp a puha politika miatt nem érdeke a vezetőknek a kórházakat pozitívban tartani, hisz pénzosztás úgyis lesz.
a másik oldal egy rokon ki kétféle betegség által - és a saját érdekében némi pénzzel támogatva - látogatja az egészségügyi rendszert. és rémítő, amit az ingyenesség címén sok helyen látni.

az egészben az a vicc, hogy tán csak a nagyon széles körűen vett nyilvánosság segíthetne - nem csak a kórházakban, hanem az egész rendszeren, hisz iszonyatosak az összefonódások -, amihez meg itt vannak az európai szinten is szigorú adatvédelmi törvények, no meg az érzékeny ügyekkel való újságírói foglalkozást gátló jogszabályok.
és aki mindezeket megváltoztathatná az nem érdekelt ebben.

másrészről meg mindig elcsodálkozok, hogy az oly törékenynek tűnő rendszerek egy igazi válság mezőjében milyen hihetetlen rugalmasságot képesek felmutatni.

Lam: Jó a zene!

"h úgy mégis hogy sztrájkoljunk mi": Mindenkinek ételfestékkel zöldre festett cukortablettát írtok fel? (Kivéve a homeopata orvosok.)

A tisztiorvosi szolgálat kötelező jelleggel behivatja az összes képviselőt különböző rendelőkbe, és végigváratja velük a rendelést?

Viccen kívül: patthelyzet :(

tallian.miklos!

nálam nem vagy népszerűtlen, legfeljebb unalmas.

"De ha csendben ülök, és csak meghallgatom, és attól jobban lesz, akkor sztrájktörő vagyok?" Szerintem ez huncut és gyönyörű. Feldmár kifeküdne. :)

"Brightné Soproni Isolde" :))) Miklós ma megnevettetett.

Cinty: persze, az egészségügy rosszul működik, ebben senki sem kételkedik, de ha a következő negyedévben pontosan hatodannyi pénzt fognak rá fordítani, mint eddig, akkor már elviselhetetlenül rosszul fog működni vagy sehogy, és annak azért leginkább a beteg népesség issza meg a levét.
Teljesen függetlenül attól, hogy ki szerint ki a hibás, a kórházvezetőségek, OEP, orvosok, kormány, tény, hogy a problémát nem fogja megoldani az, hogy "jó, akkor nem adunk pénzt, csináljatok, amit akartok". Nem túl konstruktív megoldás, lássuk be.

Ahelyett, hogy a bejegyzés címére reagálnátok, ami a Middleman "elveszett" tizenharmadik része, amit már nem forgatott le a csatorna, és kiderül benne minden.

kreatív ötletek igazán nyomás alatt tudnak születni. ezt persze a szegényebbek fogják megszopni, de ez mindig is így volt. és valszeg az utópiáktól - vagy rövid utópisztikus szakaszoktól - eltekintve ez így is marad.
amúgy meg az a baj, hogy a rendszer a közös zászlón, a sztrájkon és a pénzkérésen túl nem mutat fel semmit. plusz a csendben háttérben zajló lobbitevékenység persze zajlik, de ott csak más kárára lehet alkotni. és itt nem csak az egészségügyre gondolok, hanem mindenkire, akit alapvetően az állam tart el.
a rendszerben levő, érintett és mindent látó vezetőktől nem jön egy érdemi terv, amihez nem gyűjtenek érdemi támogatást. mert... mindegy. ez nem az a szint és hely.

amúgy a jelen kormány egy bátor - és persze helyenként kegyetlen - kísérlet avagy nyomás által próbál egy képet mutatni a valóságról. ami olyan, amilyen. előreláthatóan jövőre a köv kormány ezt újra telenyomja majd jó édes tejszínhabbal. az persze a lényegen nem fog változtatni, de jobban el lehet majd adni.
néha jobb lenne, ha nem lehetne kommentálni.

ha már middleman, az legalább frissebb és kellemesebb élmény. kiindulva az utolsó pár részből, valszeg ebben is valamely filmmel vagy filmekkel mókáztak volna. a cím mind a három szavához lehet népszerű filmet találni, mondjuk az együtt már érdekes katyvasz lenne.
Ó és egy hatalmas kérdés, hátha te tudod a választ. a szobatárs folyton dub-dub-nak hívja wendyt, amit a felirat fordítója kislánynak fordított. de valójában ez mi akar lenni? vagy csak egy sima angolszász szleng, amiről még - a sok egyéb élőnyelvi dolog mellett - nem hallottam?

cinty: az van, hogy Wendy Watson monogramja W.W., azaz kiejtve double-jú double-jú, és ennek a rövidítése a Dub-Dub :)

egyszerűségében nagyszerű.

Isolde, de pont az a baj, hogy senki nem lép túl még gondolatban sem azon, hogy "hát hogy ki a hibás, az ilyen véleményes kérdés, meg most nincs idő azzal foglalkozni különben sem, mert most rögtön sok pénz kell" módon érveljen.

Arról van szó, hogy a magyar állami szférán azt látom, hogy s szűkösség és válság dacára sincs senki, aki eljutna odáig, hogy minden egyes feleslegesen elköltött forint végül rá fog visszaütni. (És itt nem az ellopott, hanem a feleslegesen, illetve a ténylegesen rosszul elköltött pénzről beszélek, amikor valami csak azért kerül a normális ár háromszorosába, mert senki nem érti, hogy hogyan lehetne olcsóbb.)

Hm, az ugyebár mindenki számára nyilvánvaló, hogy az egészségügybe most is 5 évvel ezelőtt is, 10 évvel ezelőtt is, 20-30-40 évvel ezelőtt is kevesebb pénzt tettek a fenntartók, mint amennyi szükséges lenne/lett volna. Nem utolsósorban azért, mert a biztosítási díjak önmagukban véve nem elegendők a finanszírozáshoz, ezért áttételesen a (most éppen kb) 2 és fél millió adófizetőnek kell finanszíroznia 10 millió ember ellátását. A forrásbővítés többféle módon lehetséges, pl erre irányuló próbálkozás lett volna az ún. vizitdíj és a kórházi napidíj, ami - amíg érvényben volt - alighanem a lehető legigazságosabban terítette szét a többletterheket, hiszen az fizetett, aki igénybe vette a szolgáltatást. Más lapra tartozik, hogy az erre vonatkozó jogszabályokat az akkori eü-kormányzat a lehető legbalfácánabb módon alkotta meg, egy csomó jogos kritikát zúdítva ezzel a saját fejére. De ettől függetlenül a szisztéma, megfelelő korrekciókkal, működőképes lett volna és sokat segíthetett volna az egészségügy finanszírozási problémáin. Csakhogy a népszavazási cirkusz és az annak kapcsán nyakló nélkül bugyogtatott demagógia folytán hosszú időre eldőlt, hogy az egészségügy igénybevétele márpedig "ingyenes" és punktum. Emlékeim szerint kb 85 százalék szavazott a vizitdíj és a kórházi napidíj ellen. Mindennek fényében nem volna ellenemre, ha a hiányzó milliárdokat most ez a 85 százalék dobná össze.

Kedves Isolde!

Hát nem tudom, de ez egyáltalán nem vicces történet. Aki most lesz rákos, az garantáltan nem kapja meg sem időben, sem gyógyszerben sem a kellő kezelést, legalábbis egy jó részük...

Ilyenkor haragszom csak igazán azokra, akik a GDP arányos hitelünket 80%-ra engedték fölmenni az elmúlt években. Ha ez nem így lenne, most megengedhetnénk magunknak, h egy kicsit több legyen a hiány, és tudjuk kezelni az eü válsághelyzetet..

Én nem tudom, tőlem rendületlenül vonják a t.b. járulékot. Orvosnál sem voltam úgy 1 éve (addig jó nekem!), akkor is csak munkaalkalmasságin. Hol az a sok pénz amit befizettem? És mi lesz velem ha valamikor megbetegszem?
Miért kell nekem a "nagy közöst" fenntartani, fejesek enyémnél legalább ötször nagyobb fizetését és jutalmát fedezni?
Miért nem lehetséges egy (legalább részben) elkülönített biztosítási számla?

Eni, azért, mert mikor a több-biztosítós rendszerről kellett szavazni, a sok okos arra is húzta a pofáját. ugyanezek az emberek rinyáltak a vizitdíj ellen is.

aa: de most konkrétan kire gondolsz, hogy "az okosok?" Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár? Az orvosi kamara? A kórházigazgatók? Én?

sünmalac: Engem egyébként meglep, hogy a "lakosság" nincs felháborodva és nem tüntet az utcán. Ha egyszer tisztában vannak vele az emberek, hogy az egészségügy finanszírozásának ilyen hirtelen és nagy arányú csökkentése azzal fog járni, hogy amikor megbetegszenek, nem fognak tudni rendes ellátást kapni. Ezt az emberek tudják, értik? Ha tudják, miért nincsenek táblákkal a parlament előtt?

az emberek egy kis része el van a saját problémáival és azok megoldásával.
a nagyobb része pedig mások problémáival és azok cincálásával van el, hogy addig se kelljen a sajátjára gondolni.
ezzel szerintem a társadalom nagy részét lefedtem, akiket igazán nem is érdekel ez a kórházas dolog. még ha épp betegek, akkor se.
persze mindig vannak olyanok, kiket érdekelnek a köz problémái és próbálnak rá megoldást is találni. de a hatásuk elenyésző. általában csak akkor van ugrás, mikor már minden véres és nehéz elviselni. főleg ha ez valami befolyással rendelkezőnek koszolja nagyon össze a ruháját.

oszt lehet csak én látom túl sötéten.

Van nekem gyermekorvos ismerősöm, rezidens.
Egész álló nap járóbeteg gyerekeket fektet be a kórházba 2-4 napra.
Papíron.
Ha ő abbahagyja dicstelen parancsratettemését, annak a gyermekosztálynak akár meg is oldódhatna a problémája?
Papíron.

Szerintem, én mint lakosság mennék tüntetni, ha olyan tábla alá állhatnék, hogy "...adjatok pénzt, cserébe mi..."
Szóval, ha az egészségügy maga (orvosi kamara, kórházigazgatók, akárki) jönne elő javaslatokkal arról, hogy hogyan tudna jobban működni, amitól megszűnne a hálapénz, amitől egy beteg, ha a karmaiba kerül, úgy érezhetné magát, mint aki szolgáltatást kap (amit megfizet!!!), és nem úgy mint egy élősködő tehertétel, stb., stb. (saját élményekre tudok támaszkodni, sajnos...), akkor lenne értelme zöld szalagnak, meg sztrájknak.
Nem hangulatot akarok kelteni, de egy pazarló szervezetet működtetni, minden változásnak ellenállni, javaslatok nélkül, az nekem kevés :$
Lehet persze a mindenkori kormányzatokra mutogatni, de itt jóval nagyobb a baj, mint amire négyéves ciklusban gondolkodó, szavazatmaximálásra optimalizált, populista médiabábok megoldást tudnak találni.

A csajom konkrétan a népességre és az azt befolyásoló egyes politikai erőkre gondol.

szerintem: van másik oldal is, tőlünk a vezetőség állítólag rendszeresen javaslatokat meg tervezeteket ír a minisztériumnak meg az OEP-nek, amit ők kidobnak a kukába.

Nekem az a benyomásom, hogy egy csomó javaslattal előállnak, egy példa: amióta végeztem az egyetemen, azt hallgatom, hogy próbálják rávenni az OEP-et, hogy fizessen rendesen a járóbeteg ellátásért, és akkor a fekvőbeteg esetek egy részét el lehetne látni ott, de ez még nem történt meg valamiért (biztos van valami oka, vagy ellenlobbi, nem értek hozzá).

Persze, az is egyfajta megoldás, hogy ha pazarlóan bánsz a fizetéseddel, akkor a munkahelyed lecsökkenti jövő hónaptól egyhatodára, aztán majd jól megtanulod. Csak amíg megtanulod, azalatt nem tudod kifizetni a kaját meg a fűtést meg a lakáshitelt.

De majd írok erről egy rendes bejegyzést, mert már tiszta ideg vagyok attól, hogy mennyire tájékozatlan a nép.

igen, rájuk gondoltam.

mármint, akiket Lam írt.

és -1 a.

egyébként nem akarok én kormányzatokra mutogatni, pártfüggetlenül elég sokszor átrágtuk a témát annak idején, mivelhogy a testvérem is orvos, és szopja a faszt rendesen. (altatóorvos, neki még hálapénz se jut.) a több-biztosítós rendszer pedig éppenhogy megadja annak a lehetőségét, hogy mivel én fizetek a szolgáltatásért (értsd: az orvos kezébe adom a sok pénzt, ő elteszi, aztán a többit majd szépen lerendezem a biztosítómmal) nem érzem megtűrt élőskődőnek magam. kis bónuszként meg az egészségügy sem megy csődbe.

a nép, az istenadta, viszont ezt leszavazta. (és még rímel is.) hát gratulálok.

isolde, én teljes mértékben mellettetek állok.

aa: igazából azon akadtam ki, hogy amiket hallok, az alapján a "nép" azt hiszi, hogy megint valami fizetésemelésért rinyálunk. De nem, most kivételesen ez nem téma, most arról van szó, hogy a következő negyedévben egy csomó kórház nem tudja kifizetni a villanyszámlát meg a műszerek sterilizálását meg nem tud venni csípőprotézist, és akkor nem tudja betenni a néninek a csípőprotézist, meg nem fogja kivenni az epekövét, és akkor a néninek fájni fog az epéje és nem fog tudni járni, hiába fizette a TB-t egész életében.

Szóval hogy kivételesen nem magunk miatt rinyálunk, hanem a betegellátás érdekében. De mért nem értik ezt az emberek? Ennyire rossz a tájékoztatás?

Hát, az egészségügy nem üzlet, már X is megmondta, nehogy már fizetni kelljen, az jár. Az emberek sztem azt nem értik (és ebben van vmi, én sem értem igazán), h hol van pontosan az a k sok TB, amit mondjuk én is eddig befizettem, és sose használtam fel; mert az OK, h nem üzlet, de akkor meg mit fizetek én pontosan (meg mindenki)?

Másrészről meg ti magatok is a betegellátás érdekében vagytok, tehát a ti normálisan meg vagytok fizetve, akkor jobb kedvetek lesz beteget ellátni, és lehet, h jobban is látjátok el.

Igen, ilyen rossz a tajekoztatas.. Es pontosan azert, hogy az istenadta nep nehogy megertse es az utcara menjen, hanem inkabb szidja az orvosokat, hogy azoknak semmi penz nem eleg.. (es en utalom az osszeeskuves-elmeleteket, es nem vagyok jobboldali, se fasiszta stb)

Isolde, én meg azt gondolom, hogy én látatlanban be tudom ígérni, hogy orvosi és gazdasági szakképzettség nélkül, csak az ellátó intézményeknél (kórházak, rendelőintézetek, stb.) változtatva meg tudnék spórolni mondjuk 10-15 %-ot, hasra ütve mondom a számokat, de körülbelül. Pusztán azzal, hogy bizonyos szervezési, gazdálkodási, stb. alapvetéseket, amiket egy hatékony cégnél mindenki megtanul két hónap alatt, elvárnék a dolgozóktól. Aki pedig nem képes alkalmazkodni, annak viszlát, akármilyen remek szívsebész.

Ha meg mondjuk egy Michael Dell kaliberű hatékonyság-fetisiszta szabadulna rá a rendszerre, szerintem a pénz felét meg tudná menteni, simán.

Tudom, hogy ez rettentő durván hangzik, viszont előbb-utóbb nem lesz más út, ugyanis megtörténhet a csoda, és hirtelen lehet annyi pénz Magyarországon egészségügyre, mint bármelyik nyugat-európai jóléti államban, de a színvonal nem fog vele változni, egyszerűen azért, mert minden forint borzalmas hatékonysággal hasznosul.

Hogy szemléletesebbé tegyem: végy egy valós kezelést, amit alkalmaztok a kórházban, és gondold meg őszintén, van-e bárki az egész intézményben, aki hitelt érdemlően meg tudja mondani, mik annak a kezelésnek a valós és teljes költségei? Mert valahol itt kezdődne a dolog, és gyanítom, hogy itt el is bukik.

(Egyáltalán, érthető, mi a gondom? Nem geciségből kérdezem, hanem mert a közszférában dolgozó ismerőseim 70-80 %-a szó szerint nem érti, mi a bajom.)

tallian.miklos: Persze, ebben senki sem kételkedik. Minden gazdasági végzettség nélkül én is meg tudnék spórolni egy csomó pénzt, az egészségügy pazarlóan működik. De nem (csak) a kórházak szintjén, hanem az OEP szintjén: járóbeteg ellátásra nem adnak pénzt, ezért minden beteget befektet a kórház, ami pazarlás. Erre az a megoldás, hogy csökkented az ágyszámokat és sokkal jobban támogatod, fejleszted a járóbeteg ellátást*. De ha szeptemberben szólsz, hogy srácok, jövő hónaptól ám csak hatodennyi pénzt utalunk, mint eddig, abból kell majd kijönnötök, az nem oldja meg a problémát, hanem súlyosbítja.

Én azt nem értem, hogy miért nem fogják fel az emberek, hogy most itt nem valami hosszú távú tervről van szó, hanem 2009 utolsó negyedévében sokkal kevesebb pénz lesz, mint eddig, és nem volt erről sem előzetes figyelmeztetés, se nem társul hozzá bármiféle konstruktív ötlet, és ez így nem szép. Nem velem szemben, én ugyanott leszek ugyanannyiért, hanem a betegekkel szemben, akik fizetik a TB-t.

*Például, antidepresszívum beállllításkor, ha enyhénél súlyosabb eset, akkor azért az első egy-két héten jobb néhány naponta ránézni az emberre, vagy akár naponta is. Az első ambuláns megjelenést követő asszem két héten belül viszont nem finanszíroz az oep újabb ambuláns ellátást. Tehát: vagy befekteted a beteget a kórházba, és minden nap megnézed, vagy pedig pár naponta behívod, de akkor abból a legtöbbet "ingyen" csináltad. Ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon, nem kevesebb pénzt kell adni a kórháznak, hanem változtatni kell a finanszírozáson. De ez csak egy példa, most ez jutott eszembe, van százezer ilyen.

Szegeny Isolde! Megint jol osszeveszunk itt a posztja kapcsan! De nem tudom megallni, hogy ne reagaljak Tallian.Miklosra! Kedves Miklos! Az elmeleted sajnos ott bukik meg, hogy nem vagy tisztaban azzal, hogy egeszsegugyunk mar most is alulfinanszirozott. Magyarul: minden beavatkozasnak van egy adott pontszama, amely alapjan meghatarozott osszeget utal az OEP. Peldaul a "gyomorszonda levezetese" cimu beavatkozasra adott penz konkretan a gumikesztyure sem eleg, amit a nover felhuz, nemhogy a szondara, csusztatora, zsakra, neadjisten a nover fizetesere... Pontosan ezert vannak pl. "papiron" bent fekvo betegek, hogy az ertuk kapott penzbol valahogy fedezzek, a tobbi beteg ellatasakor keletkezett hianyt. De istenigazabol mar ez sem mukodik, mert akarmennyi beavatkozast kodolsz, van egy limit, aminel tobb penzt egyszeruen nem kap az intezmeny. Ez a limit, ha jol emlekszem ugy 3-4 eve lett bevezetve, es akkor az azt megelozo evi kifizetett penz 98%-a volt. Na. Jelenleg nemtom mennyi.. Es en nem kuldenem el a legjobban operalo szivsebeszt. Kurvara nem az o dolga, hogy a sporolassal foglalkozzon. Az o dolga, hogy jol operaljon, es hogy ne foglalkozzon massal csak a beteggel. Az adminisztracio, a gazdasagi osztaly stb meg teremtsek meg ehhez a felteteleket

tallian.miklos: Az a baj, hogy akkoriban adtak diplomát, amikor te kiképezted magad ilyen, életszerűtlen gondolatokat tonnaszám fosó dilettánssá, és most nem egy sóbányában töröd magad szép csendben a közjóért.

Anton, kérlek. Language.

Miért nem moderálod ki a picsába? (tudom, language...)

Lam: nem nagyon szeretek moderálni, végső esetre tartogatom ezt a fegyvert :)