Ma lézerezték a szememet, ami kb. piskóta volt, sokkal rosszabbra számítottam. Persze, rendkívül kellemetlen, amikor zselével egy prizmát cuppantanak a szemgolyódra, tíz percig hozzányomják és közben egy fénybe kell nézni, de meg sem közelíti a műtétes élményt, amelynek során kb egy egész manikűrkészlettel garázdálkodtak a szemgolyóm belsejében. Mostantól azon kell izgulni, hogy lassanként felszívódik a szememből a gázbuborék, ami a helyére nyomja a retinát, és utána már csak ketten maradunk, a gravitáció meg én, és leszakad-e gázbuborék nélkül, vagy sem. Ez pár hét.
Elnézést a címekért, nemrég újranéztem a Middlemant és azért. Idővel abbahagyom.
Update: persze, még mindig jobb, mintha egy fogat ültettek volna a szemembe.
hát, én ezt a fogas dolgot nem értem. miért kell a vállába ültetni? de csodálatos hol tart már a tudomány.
Mi abba a pláne, hát az egy szemfog volt, ahogy olvastam...;)
És szurkolok neked, Isolde, tudom, milyen gáz egy ilyen szemtelen szorongás..
Szemfogat... Szemfogat? Kíváncsian várom, a kulcscsont mire lesz jó...

Egyrészt hurrá. Másrészt tökre aszittem, hogy TBBT.