Countin' flowers on the wall, that don't bother me at all

2009. szeptember 2. 23:01 - címkék és kategóriák: Nyafogás - 4 komment

Szóval bevásároltam, sütöttem, mosogattam, fodrásznál voltam, itt volt a húgom, órákig röhögtünk a pocakfürdőn, amely szerintem a marketing csúcsa - "babának és szüleinek is stresszmentes fürdést biztosít; széles pereme megtámasztja a szülő karját; az átlátszó műanyagon keresztül a baba jól látható és ő is látja környezetét" - amiről szó van és nyolcezer forint és forradalmi, az pedig nem más, mint egy vödör.

Valamint csináltunk nekem motivációs posztert, ez az (sajnos nem az enyém a szövegötlet, innen loptam): 

Külső szemlélő számára esetleg úgy tűnhetne, mintha lógnék, de igazából tényleg kell ennyi idő megszokni, hogy az ember csak az egyik szemével lát. Ma már majdnem akkorára ki bírom nyitni, mint a másik szememet, bár kicsit freaky a hatalmas, aszimmetrikus pupillákkal. Különben az van, hogy kedden megyek vissza kontrollra, akkor kiderül, hogy 1. a helyén maradt-e a retinám (de szerintem igen), 2. mikor leszek lézerezve, 3. lesz-e szürkehályogom (bár lehet, hogy ez még akkor nem derül ki). 

Ma megpróbáltam rábeszélni a férjemet, hogy hadd legyek inkább háztartásbeli, de nem mutatott hajlandóságot. 

Eddig beérkezett kommentek: 4

1. Barburu 2009. 09. 02. 23:35

Ez itt Te vagy a képen? :-o

2. teodora 2009. 09. 02. 23:43

tuti original demotivatorok a despair.com-on vannak :) minden alkalomra

3. isolde 2009. 09. 03. 9:05

Barburu: nem, nekem nincs műkörmöm.

4. daB 2009. 09. 04. 10:30

Lehet, hogy csak egy vodornek latszik, de igazabol egy nagyon igenyesen kivitelezett vodor.
Gyerekfurdetesre mondjuk teljesen alkalmatlan.



Ehhez a bejegyzéshez nem lehet hozzászólni.

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Kategóriák

Archívum

Egyéb