Hát a képeket elnézve én nem győződtem meg, egy ruhadarab az állandó, de alá-fölé másokat is felvesz, így azért ez nem egy megoldhatatlan feladat. Kb mintha én minden nap uazt a nadrágot hordanám, más felsőkkel - ami nagyjából igy is van.

De az ötlet maga jó azért.

A Uniform Project nekem is szívem csücske, mindennap megnézem, éppen mit talált ki a csaj. :-)

igen, az Egy boltkóros naplója jutott eszembe. na és persze saját magam...
öröm látni, hogy nem egyedül vagyok ruhamán.

szerintem ez túlzás, elég mértéket tartani.. azt viszont nem értem, hogy mi a gond a cipővásárlással, hiszen az is ruha kb., színes, formás..

teodora: nincs szép lábfejem, ezért a szép cipők nem állnak jól, a kényelmetleneket viszont utálom, meg szeretek gyalogolni, és tök nehéz olyat találni, ami szép, jól áll, csinos, vagány, olcsó, és még kényelmes is. Egy rémálom.

hát, pasiként elég könnyen tudnám oldani a témában rejlő feszültséget. :)

Ezeket a ruha-cipő dolgokat nem igazán érzem kihívásnak. A szabaduljon meg egy évre a nettől, na, arra kíváncsi lennék.

ohp: hidd el, nekem kihívás.
A nettől egy évre szerintem munka miatt nem menne a legtöbb embernek.

"Alex Martin ugyanazt a ruhát viselte egy évig minden nap"
Egy rucis hétköznapok (hétvégén már lehet meztelenkedni:D) egy éven keresztül? Dúúúva:)Én legalább a színeket variáltam volna hangulattól függően:)
Mostanság egyre több a szélsőséges "földmegmentő" akció, talán nem véletlenül.

Alex Martin különben otthon volt a gyerekével ezalatt, szerintem úgy könnyebb azért, mintha dolgozni járnál. Ha nem kell elmennem otthonról, vagy max a boltba és a játszótérre, én is kihúzom egy évig egy otthonkában, fogadjunk.

az jutott most eszembe, h az egy ruha egy évig dolgot próbálják meg egy hongkonghoz hasonlóan maxolt százalékos páratartalmú környéken megcsinálni, nyáron. az lehet, h már közegészségügyi probléma lenne... :P

hupszi, épp az imént vettem összesen 5 ruhadarabot, mentségül: 1. ritkán csinálok ilyet, eddig az idei nyári kiárusításból sem vettem ki a részem 2. a nőgyógyász tehet róla, mert a mammutban rendel 3. van amelyikre szükségem lesz 4. mind le volt értékelve 5. ha drágát veszek az is tönkremegy hamar. Valamint azt nem értem, hogy ha 7 egyforma van neki, akkor mért nem lehet 7 különböző, jó persze az elv miatt, de akkor is.

Én turkálóban vásárolok. Marks and Spencer farmer 650 forint, és egyetlen hiba sincs rajta. Indigókék, isteni szabású és imádom:))))
Azóta van egy halom ruhám, amióta felfedeztem az angol turit. A férjem már csak úgy enged el, ha valamit kidobok a meglevőkből a vásárolt helyett... persze nem a kukába megy, hanem rokonoknak. Vagy a hugomnak, aki Angliában dolgozik évek óta (szép kis kör, mi?).

isolde, én is imádok ruhákat vadászni kevés pénzből (=turi, de pesten a jobbak azokból is már kezdenek elég drágák lenni, 650-ért nincs farmer azokban, az tuti, vagy én nem járok jó helyekre), egyedül a promodnál fog el mindig a kísértés (és sajnos olykor győz, fene a ruháikba), és nem tudom megállni 1 hónapig se, hogy ne vegyek valamit. pedig mindig megfogadom, és a gyereken is kiélhetem a ruhamániámat, de az mégsem ugyanaz. a projekthez annyit, hogy a barnaruháshoz nem az egyenlítőhöz közel kell élni? ;-)

ja: a cipőkkel dettó azonos a helyzetem, mint a tiéd, (és a gyaloglási mánia is megvan ;-)), hozzátéve, hogy ez még párosul a 41-es mérettel is. így nincsenek túl izgalmas cipőim.

Félelmetes ez a ruhavásárlás. Iszonyat pénzt el lehet verni egy évtized alatt viszonylag olcsó cuccokra. Abszolút nincs bűntudatom, mert nincs túl sok ruhám és jól is vásárolok. Inkább úgy érzem, valami kényszer ez: hiába van meg, ami fontos, nem elég.

Gyorsan kellett ideiglenes lakásba költözni, és leredukálni a magammal vitt ruhatárat, így: 1. csak nyáriak 2.csak amit idén felvettem, 3.csak amit tényleg rendszeresen hordok 4.ami belefér egy nagyobb utazótáskába, úgy,hogy mellégyömöszölöm a valóban hordott cipőket (4),fehérneműt és táskát(2) is. Munka, nyaralás,csini,otthoni, minden benne van.
A komplett ruhatáram 20%-át kaptam meg. Úgy, hogy nem maradt hiányérzetem. Így válik el a szar a májtól...

Szerintem nem ilyen egyszerűek az összefüggések. Ha senki nem venné a temérdek olcsó ruhát, akkor annak a rengeteg kizsákmányolt embernek, és azok jó részének, akik eljuttatják hozzád az olcsó ruhát Kínából, mind nem lenne munkája. Ekkor vagy éhanhalnának, vagy elmennének az Arany Háromszögbe mákot termelni, vagy prostituáltnak, vagy valami ehhez hasonló. Szóval tessék felelőségteljesen viselkedni, és vásárolj ruhákat, mert így segítesz azokon az embereken ;D Korántsem mellesleg hasonló hatásokat lehetne elérni azzal is, ha az emberek szervezetten és tömegesen nem vennék igénybe azokat a szolgáltatásokat, melyekre komoly ipar épült. Autószerelés, autómosás, fodrászat, turizmus, stb.

A mára ipari méretet öltött turizmus és az utazás szintén durván környezetszennyező, legalább annyira kizsákmányolja a harmadik világbeli embereket, mint a ruhavarrás. Ha hasonlóan érvelünk, mit a hivatkozott oldal a ruha nem vásárlás mellett, akkor az öntudatos és jófej ember soha életében nem megy messzebb otthonától, mint ahova önerővel (gyalog, esetleg bicigli) el tud jutni, és haza tud menni.

Ennek fényében semmivel sem leszel jobb fej, mindössze az egyik örömforrásról szűkebb anyagi helyzet okán esetleg kénytelen vagy lemondani. Nyilván az lenne a legjobb, ha egyikről sem kellene lemondanod, mert mindekettő örömet okoz, javítja az életminőséged, csak ha az ember Magyarországon szakember, akkor sajnos lehet, hogy kénytelen.

Károsnak, feleslegesnek, és felelőtlennek tartom túlfogyasztást, és a pazarlást, de mindezek jelenlegi méretében úgy vélem, hogy az abbahagyásuk legalább annyi problémát vet fel, mint amennyi hasznot hoz. Ugyanilyen rossz véleménnyel vagyok ezekről a biztosan jószándékú, naív idealisták minden gondolkodást és szakértelmet nélkülöző felhorgadásairól is. (Akik valószínűleg fel lennénenk háborodva a látszólagos cinizmusomon.) Vagy cselekedjünk értelmesen, vagy ne csináljunk semmit, mert a hibás cselekedektől csak rosszabb lesz.