Hogyan írjunk cikket

2009. január 13. 12:57 - címkék és kategóriák: - 16 komment

A cikk megírásával teszi a tudós az i-re a pontot. A cikkben sûríti kísérleti eredményeit, következtetéseit és utal a soron következõ feladatokra. Mindezt a korábbi eredmények tükrében vetíti az érdeklõdõ olvasó elé, hogy az megítélhesse, mennyire új vagy más, amit olvas. A cikkeket két nagy csoportra oszthatjuk:

1. Rövid cikkek
2. Hosszú cikkek.
Rövid cikket minden kezdõ tud írni, legfeljebb olyan lesz, mint egy laposcsont. Vagyis rövid, de nem velõs. Hosszú cikket írni mûvészet, mert ahhoz sok mondanivaló szükséges. Ez pedig nem mindig van. Nem érdektelen tehát azoknak a módszereknek rövid összefoglalása, melyek alkalmasak egy rövid cikkre elegendõ nyersanyagot olyannyira megkeleszteni, hogy hosszú cikk legyen belõle.
Legyen a kiindulási alapunk egy egészen rövid cikkre elegendõ tétel, miszerint aranyhörcsögök mellékvesekérgében B anyag képzõdik az A-ból. Kellékek: 1 db ábra, 2 db irodalmi hivatkozás, összesen 2 gépelt oldal.
I. Kelesztési módszer

Az irodalmi hivatkozások bõvítése

Ez a kelesztési módszer kiválóan összeköthetõ ama íróasztalfiók nagytakarításával, amelyben az irodalmazások során felhalmozódott cetlitömeget tároljuk. A cetlik némi rendszerezésével kellõ anyag áll rendelkezésünkre. Az így kelesztett cikk nyitó mondata a következõképpen szól:
Arany-(Goldberger Manó, Hold u. 2.)-hörcsög (Brehm: Állatok Világa I. Rágcs. 365. I.) mellékvese (összef. Bálint: Élettan, 415. 1. Medicina 1960.; lásd még Holtz; Physiologie, Springer 1932.; Holtz: Physiologie, átdolg. kiad. Springer, 1933.; Holtz: Physiologie, 2. átdolg. kiad. Springer, 1936.; Holtz: Physiologie, 3. átdolg. kiad. Springer, 1937.)-kérgében (Mauritz: Ásványtan, I-ll. Tankönyvkiadó, 1947.; Földtani Szemle, 1902-1903.; Geológiai Lexikon, Mûszaki Kiadó, 1952.) B-vegyület (Karrer: Organische Chemie, 213. I. 1945.; Fieser, Fieser: Organic Chemistry, 456. I. 1944.; Dévényi: A szerveskémia ABC-je, 1960.) A-vegyületbõl (Karrer: Organische Chemie 214. I. 1945.; Fieser, Fieser: Organic Chemistry, 457. I. 1944.; Dévényi: A szerveskémía ABC-je, 1960.) képzõdik.
És ez csak az elsõ mondat!
II. Kelesztési módszer

Az "anyagok és módszerek" rész bõvítése

Maradjunk meg a B-vegyületnek aranyhörcsög mellékveséjében történõ képzõdésénél. Tehát:
"Anyagok és módszerek"


Desztillált víz
Csapvízbõl állítottuk elõ, desztillálással. A lombikból hûtõn keresztül távozó vízgõzt mûanyag kannába kondenzáltattuk. Ellenállását mûszer hiányában nem állapítottuk meg. Minthogy a desztillált víz minõsége a kísérletekhez kritikus, kétszer desztillált vizet használtunk. Ez a minõség már megfelelt.

Konyhasó
Merck. p.a. minõségben szereztük be, de a kísérletekhez nem használtuk. Helyette kereskedésbeli konyhasót alkalmaztunk, de csak elõzetes átkristályosítás után. Az átkristályosításra a magas jódtartalom miatt volt szükség.

Jódtartalmú konyhasó elõállítása
Nátrium-jodidból (Merck. p.a. minõség) a kereskedésbeli konyhasóra jellemzõ mennyiséget mértük a fentiek alapján átkristályosított konyhasóhoz.

És így még csak a legelején vagyunk! Könnyû elképzelni, hogy mi mindent lehet összehordani magáról az aranyhörcsögrõl (tartás, etetés, feldolgozás stb.) és a mérõmódszerekrõl!

III. Kelesztési módszer

Az ábrák számának növelése

Ez viszonylag a legegyszerûbb. A-vegyület képzõdése esetében elegendõ tizenhat ábrán bemutatni az átalakulást a hõmérséklet függvényében, fokonként, 22 C és kb. 40 C között. Hogy mért nem lehet ezt egyetlen ábrán? Mert az átalakulás nem függ a hõmérséklettõl és a temérdek görbe egybeesne. Csak külön ábrázolható!
A már idézett átalakulás ábraanyagának növelése kitûnõen megoldható ezen felül a felhasznált anyagok egy részének dokumentálásával. Bemutatható egy ábrán az aranyhörcsög. Ez bizonyára még tetszeni is fog a szentimentálisabb olvasóknak. Külön ábrázolható a mellékvese, nem is beszélve annak kérgérõl. Legvégül pedig bemutatható egy tevenyúltagy, azzal a megjegyzéssel, hogy az egészen más.
A háromféle kelesztési módszer egyidejû alkalmazásával nagy lélegzetû, terjedelmes és azáltal tekintélyt parancsoló munka alkotható.
Azt hallottam, hogy ilyen jellegû cikkek szerzõinek a pokolban ötszázszor kell kézzel lemásolni minden mûvüket.

 

 

Eddig beérkezett kommentek: 16

1. montag 2009. 01. 13. 14:07

a dr ezésezgéza alapmű, melyet azonban sajnálatosan kevesen ismernek

2. Lam 2009. 01. 13. 14:27

Én minden Academic Writing kurzusomon említettem az utóbbi 9 évben (évente átlag 2, átlag 12 hallgatóval), azt hiszem, én megtettem a magamét a terjesztésért. Minden egyes szava igaz, én annak idején a konferenciára járás fejezeten röhögtem a legjobbakat.

További jó szórakozást és munkát, majd csinálunk egy ilyet, h 'védtek 2009-ben a freeblogon', és mindannyian jól berúgunk, ha kész vagyunk.

3. isolde 2009. 01. 13. 15:07

Lam: csináljunk :) most elolvastam a kongresszusos fejezetet és sírva röhögök épp.

4. Komavary 2009. 01. 13. 16:14

Meg ugye...

www.xs4all.nl/~jcdverha/scijokes/8_2.html

Mus musculus domesticus was chosen as especially suitable to test this hypothesis= Mus musculus domesticus is a lovely animal which is easy to study in the lab.

stb

5. GNL 2009. 01. 13. 18:06

Ez a módszer jól ismert a mindenkori sajtóból is. Ugyanakkor nekem Voltaire a példaképem, aki azt mondta: aki húsz mondatban mondja el, amit háromban is el lehet, egyéb gazságra is képes.---

6. Atti 2009. 01. 13. 19:16

nagyon nagy!
és ez megvan?
pdos.csail.mit.edu/scigen/

7. k 2009. 01. 13. 21:01

Ez hatalmas. Nem is kell tovább gondolkodnom, hogy mit ajándékozzak a témavezetőmnek, mint leendő "védtek 2009-ben a freeblogon" :)

8. Will 2009. 01. 13. 21:31

Mi ez a gézás könyv? Valamiféle karikírozása az Umberto Eco-s hogyan írjunk szakdogát könyvnek?

9. Real Trebitsch 2009. 01. 13. 22:21

Ráadásul Dévényi sci-fiket is írt, nagyon vicceseket ráadásul. Persze az Ezésez Gézát nem szárnyalják felül, de azért érdemes azokba is beleolvasni...

10. isolde 2009. 01. 13. 23:14

Will: nem, a tudományos életről szóló vicces könyv. Szakdolgozatról nem szól.

Atti: igen, ezt ismertem :)

Komavary: meg akarsz ölni? most ezt fogom majd olvasgatni munka helyett, minden szava igaz :) It is hoped that this work will stimulate further work in the field. = This paper isn't very good, but neither are any of the others in this miserable subject.

11. Lam 2009. 01. 13. 23:33

Az Ezésez Géza jóval megelőzte Ecót, ha jól emlékszem a 70-es évek végén jelent meg először. Viszont ezt a Science Jokes-t meg megismerem, na nekünk meg ezt mutatták Academic Writingon annak idején... És már akkor is milyen jókat röhögtünk.

12. Real Trebitsch 2009. 01. 14. 9:16

Will: Dévényi hamarabb írta az Ezésezgézát, mint Eco a hogyan írjunk szakdolgozat. Najó, csak két évvel. :) De úgy látszik aktuális probléma volt az ilyesmi épp akkor. Is. :D

13. Lobo 2009. 01. 14. 9:34

Dévényi műve itt, ha valakit érdekel:
www.szote.u-szeged.hu/expsur/ezesez.htm

14. Komavary 2009. 01. 14. 11:23

"Viszont ezt a Science Jokes-t meg megismerem, na nekünk meg ezt mutatták Academic Writingon annak idején... És már akkor is milyen jókat röhögtünk."

Hát igen, én is ezt olvasgattam a pad alatt.

Bár itt off, de az óra alapkönyve viszont hasznos volt
(Writing up Research: Experimentel Report Research Writing for Students of English, Robert Weissberg és Suzanne Burker)

15. Lobo 2009. 01. 14. 11:59

/lamer így jár aki a freeblog főlapjáról jön:P akkor nincs ott a bevezető bekezdés, csak ami már úgy kezdődik, hogy "A cikk megírásával teszi ...

16. osztap Bender 2009. 01. 16. 12:51

Alan Sokal fejlesztette tökélyre (1996, Social Text).

hps.elte.hu/~gk/Sokal/Sokal.html



Ehhez a bejegyzéshez nem lehet hozzászólni.

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Utolsó kommentek

Kategóriák

Archívum

Egyéb