Sopronban mínusz 5 fokot mutat a hőmérő, egy perc alatt jéggé fagynak az ujjaim és valószerűtlenül szikrázóan süt a nap. Mindent dér borít vagy hóharmat, a talpam alatt ropognak a fagyott fűszálak, mintha üveggyapoton járnék. A pocsolyák helyén összetört kristályszerű, élesen csillogó jégszilánkok, a levegő annyira áttetsző, hogy a legkisebb lélegzetvétel is füstfelhőnek látszik. Sosem volt ilyen fényes a fény és ilyen sötét az árnyék. Egyértelmű kontrasztok. Valószínűtlenül világoskék égbolt.
Nagy kedvem lesz visszautazni Budapestre, te csodás, és ott élni tovább. De most először Brennbergbe megyek.
Kobében 10 fok van, plusz. :(
Karacsonyra kaptam novenyhatarozot, igy aztan tanulhatom a teli fakat. Sot, tanithatom is, egyetlen gyermekemnek (amugy is erdekli az ilyen, valoszinuleg az elso bonyolult szo, amit ki tudott mondani, az a "bodobacs" volt)

Ez mar majdnem kolteszet... Nagyon szep!