Do bloggers feel pain?

2008. december 20. 16:42 - címkék és kategóriák: Nyafogás Emberek - 8 komment

Pár napja az a nyomasztó érzésem van, hogy nem teszek/tettem meg valamit, amit kéne. Valamit nem írtam meg vagy valakivel nem beszéltem, nem válaszoltam az emailjére, vagy csak nem kapcsoltam ki a gázt vagy nem porszívóztam vagy valakinek elfelejtettem ajándékot venni vagy nem adtam le valamit a munkahelyemen időben vagy nem írtam meg a cikkemet vagy nem öntöztem meg a virágokat. És szomorú lesz, felrobban, koszos marad, elhervad. De micsoda, hol? Éppezért végiggondoltam kognitíven, mi lehet a nyomasztó mulasztás, eszembe is jutott, hogy nem öntöztem meg a virágokat, meg a többi ezerkettő, cikkek, phD, teregetés, emberek akiket nem hívtam vissza, fodrász ahova nem mentem el és háromcentis lenövés van a hajamon, egyéb. 

Na, akkor kiválasztottam egyet, amit megoldok, mégpedig freeblog-főoldalas válogatást fogok én készíteni kedvenc és random blogbejegyzésekből beszt of 2008, és azóta, azaz két napja blogokat olvasgatok, nem két napja folyamatosan, hanem kb. eddig nettó másfél órában, és komolyan tiszta ideg vagyok már. A sok embernek a sok élete, atyaúristen, kit érdekel ez? Leírják, hogy karácsonyi bevásárlás meg hol sétáltak meg kivel beszélnek meg mit gondolnak a világ dolgairól viccesen, atyaúristen. Meg kellene ezt állítani, megálljt kell ennek parancsolni valahogy, ennek semmi értelme. 

Eddig beérkezett kommentek: 8

1. Real Trebitsch 2008. 12. 20. 17:33

Igen, igen! Ezt én is szoktam érezni! Úgyhogy sosenem is olvasok kötelességből blogokat, csak szórakozásból, és annyit, amennyit jólesik - nem is lesz belőlem sose főoldalválogatós...:)

2. agnus 2008. 12. 20. 18:10

not often enough.

3. Endre 2008. 12. 20. 18:34

Meg English címeket adnak Hungarian bejegyzéseknek...

4. nau 2008. 12. 20. 18:49

Jobb, ha blogolnak, mintha innának, kábítószereznének, tömnék magukat nyugtató- vagy szorongásoldó gyógyszerrel, családi kasszát kiürítő szerencsejátékot játszanának, vernék a családot...
Az emberek blogolással próbálják magukat ösztönösen "gyógyítani".
Ez persze, csak a felszín.

A mélyben sokkal nagyobb a baj, ezt Te, mint orvos biztos tapasztalod is.

Kosztolányi nagyon szépen írt erről, Csehov Három nővér színdarabjának elemzésekor:

"Csehov tudta, hogy a torokfájás elmúlik, a gyomorrontás rendbejön, a tapasz és a kenőcs behegeszti a sebeket, de az élet unalma, igazságtalansága, csömöre, céltalansága örökkévaló s a betegeket még talán meg lehet gyógyítani, de az egészségeseket soha. [...]
[...]minden értelem nélkül, mint az életben szokott történni, s minden megváltozik, minden a régiben marad, minden eltörik, mindnyájan megvénülnek, elfáradnak, összeroskadnak, elhasználódnak, akár a tárgyak, fáj a fejük is, a szívük is, megbűnhődnek jók és rosszak, s nincs megoldás, nincs magyarázat."

5. SeSam 2008. 12. 20. 22:28

Én az angol címekkel vagyok.

6. neohod 2008. 12. 21. 15:04

Ha pedig véletlenül pár hétig mégsem blogolnak, mert úgy érzik, nem történik velük - szerencsére - semmi említésre méltó, ráncigálják őket, hogy mi van veled, minden rendben, jól vagytok? Közlési kényszerben szenvedünk, mint egy nagy telefonbeszélgetés, olyan ez a világ, nem viseli el a gondolatérlelős csöndeket. Marad a napi beszámoló, felkelés, fogmosás, peluscsere.

7. human 2008. 12. 22. 0:37

no

8. baker 2008. 12. 27. 23:59

mért, te nem ugyanazt csinálod?



Ehhez a bejegyzéshez nem lehet hozzászólni.

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Utolsó kommentek

Kategóriák

Archívum

Egyéb