Most elmegyek nyaralni ismeretlen vidéki városba, ismét extrémre vesszük a figurát, nem lesz net és sorozatokat sem viszünk. (Úristen, már attól remegni kezdett a kezem, hogy ezt leírtam.) Olvasni fogunk állítólag, meg sétálni. Szóval semmi sem fog itt történni tíz napig, menjetek friss levegőre, hallgassatok zenét.
Oké, tudom, hogy semmi extra ez a szám, de annyira megszerettem idén, milyen aranyos már. It's the simple things in life, like when and where.
We didn't have no internet
But man I never will forget
The way the moonlight shined upon her hair
jó ez a dal
csak én tudok itt garázdálkodni, csak én
tiszta forest gump.
ó és nem vagy egyedül human, csak mire kipipálják eme írást, akkorra lényegtelenné is válik ;)
hiába írtok kommentet, csak az enyém jelenik meg, valami kódolási glitch miatt.
'Internet addiction' doesn't exist. It can't, because it's a logical impossibility, a category error, and there's no good evidence that heavy internet use, in itself, is a risk to mental health.
milyen jó mégis a semmibe írni (elvileg human 3. beszólása után írok, de ki tudja hol jelenik meg) és utána mikor időrendben megjelenik, egybeolvasni.
függés. minél erősebb a kapcsolat az adott dologhoz, annál inkább nincs ott semmi. human, asszem te is ezt írtad, habár nem szép dolog ennyi angol szóval terhelni egyes töppedt agyakat.
természetesen csak a magam nevében írok. ez is egy kategória.
De lassan telik ez a tíz nap.
cinty: ismerlek? megjelentél itt közben.
human: nem
a net gomolygó szelleme vagyok.

én is imádom ezt a számot, jókis nyári zene :))