De mért, mért vagyok ilyen nyűgös? Pedig sportolok is, fizetést is kaptam, a munkámat szeretem a kollégáimat imádom, a nap süt, a férjem a legjobb fej a világon, a barátaimat szeretem, számos, tartalmas* hobbim van, a hajam szebb lett, amióta Revalid kapszulát szedek, van egy ingyen sziget napijegyem, hosszas vadászatot követően sikerült végre lila, John Lennon-keretes napszemüveghez jutnom**, három nap múlva szabira mehetek, de az is csak két hét lesz, ami mindjárt eltelik és szeptembertől vissza kell jönni és sokkal többet dolgozni, mint eddig, és abban a két hétben is biztos esni fog az eső.
Még vásárolni sincs kedvem, ez már a vég.
* Bár ezzel nyilván sokan vitába szállnának, hogy a bloggerkedés és a sorozatnézés mióta tartalmas hobbi.
** Az annyira trendi, hogy idén még nem is divat, de jövőre az lesz, csak figyeljetek, én szóltam.
akkor most vagy hazudsz vagy kihagytál valamit/valakit a felsorolásból
hanzo: mért, az ember már nem is lehet ok nélkül nyűgös manapság, mert akkor mindjárt hazudok? ja, valószínű. de ha már ilyen kedvesen rákérdeztél, elárulom, hogy az a bajom, hogy melegem van, mivel panelban lakom, ott is meleg van, utálok a bkv-n nyomorogni sok izzadó emberrel, máris majdnem teljesen elfogyott a fizetésem, valamint hogy ugyan szeretem a munkámat, de elég megterhelő, jövő héten megyek még csak szabira és már nagyon fáradt vagyok, és akkor a premenstruális szindrómáról ne is beszéljünk, meg hogy allergiás vagyok a parlagfűre, de miért is magyarázkodom, jogom van magamat ok nélkül rosszul érezni.
És miért magyarázkodsz? Akarsz róla beszélni? :-)

Ugyanígy vagyok én is, csak már túl a kéthetes szabin.
(örülök, hogy valaki különbséget tesz a trend és a divat közt. (: )