nekem erről az egészről az Asperger-szindróma ugrik be leginkább.

nem mondták még rám, h. szociális fóbiás, de szerintem határeset voltam gyerekkoromban (meg most is, haha). és elég vacak az arcmemóriám. + nagyon rossz szemtanú lenne belőlem, mert van, h. egyáltalán nem nézek arcokat, pl utazáskor vagy boltban. direkt kerülöm idegenekkel a szemkontaktust, így a szemezés is kimaradt az ismerkedési eszközeimből anno.

Szocialisan nagyon (mondom NAGYON) erzekeny vagyok, nagyon jo az arc (es zenei) memoriam, es hihetetlen erzekem van apro kulonbsegek felfedezeseben gyakran latott, hasonlo dolgokban.
Viszont pl. nem vagyok kepes neveket megjegyezni es ekezeteket irni, csak hogy ne Johnny Bravo legyen a komment.

Szocialis fobias vagyok piszok rossz arcmemoriaval. Hozzatartozik, hogy sosem nezek idegen emberek arcara, hacsak nem erzelmek, elmenyek irodnak rajuk (amikben remek foto temat latok). Ha bemutatnak valakinek, elotor belolem az aranyhal memoria, azaz egybol elfelejtem az illeto arcat, vonasait. Tobbszor kell talalkoznunk hogy rogzuljon, de akkor is inkabb a gesztusok, a mozgas, a hangok maradnak meg bennem.

Nekm rossz az arcmemoriam, viszont gyerek koromban is az volt, amikor meg nem voltam fobias, hanem kozvetlen mindekivel ismerkedos....

Ja. Lehet, hogy fordított a reláció nem?
Minatként utálok emberekkel kommunikálni, és baromi rossz az arcmemóriám.

Cica: te, mint szociálisan érzékeny? :) asszem újra kell definiálnom magamban ezt a kifejezést.

Szociális fóbiásnak gondoltam magam mindig, de most elbizonytalanodtam: jó [nagyon jó] az arcmemóriám.

Én - au! - rorixfüggő szocfób alátámasztom a professzorasszony teoriáját az arcfelismerési kép(telen)ességekről! :) Sőt, bemutatkozáskor annyira koncentrálok, hogy nagyobb baj nélkül ki tudjam mondani a saját nevemet, hogy meg sem hallom a másikét! Nem elfelejtem, meg sem hallom! :) Remélem, ezzel az információval továbblendítem a kutatást... :)

Nem hinném, hogy szociális fóbiás vagyok, arcokat például szívesen nézegetek, mégsem maradnak meg bennem hosszútávon. A múltkor a saját öcsémet nem ismertem meg egy szórakozóhelyen (igaz, reggel, amikor utoljára találkoztunk, még hosszú haja volt, estére meg eltűnt.)

Nekem jo az arcmemoriam. Vagy legalabbis nincs senkim, aki megmondana nekem, hogy nem az ;-)

Nekem is pocsék a név és arcmemóriám (a szinészek közül is sokáig csak Harrison Fordot birtam megjegyezni, most se sokkal többet :)), az embereket én is fõleg a mozgásukról, gesztusaikról ismerem fel. (Bár lehet, hogy csak rövidlátó vagyok :))
Egy szocfóbiás csillagokháborúja rajongó

Ehh. Nemtom, en szoc fobias vagyok-e, mert idoszakonkent nagyon szivesen ismerkedem, haverkodom, maskor meg napokig nem keresem senki tarsasagat, szoval ugy frankon bipolarisan :) Ha haverkodos hangulatomban vagyok, arcokat jegyzek meg, a szoc fobias idoszakban meg akit muszaj, azokat inkabb nevrol... A haverkodos idoszakban a nevek megjegyzesehez tul felszines vagyok, meg minek jegyezzem meg a neveket, ha ugyis felismerem oket arcrol :)

Isolde, viszont kerdeznek: velem tobbszor fordult elo, hogy ket hasonlo habitusu, es kulsoleg is hasonlo embert az agyam egy emberre kepezett le. Igy utolag mar tok okorseg, es rajottem, hogy nem is hasonlitanak annyira, tok kulonbozo a nevuk, de ennek ellenere pl. az evfolyam nagy reszenek honapokig nem tunt fel, hogy ket kulonbozo emberrol van szo, amig mondjuk egyidejuleg nem lattak oket. Sot, miutan kiderul a tevedes, utanna egy ideig a nevek meg kavarogni szoktak. E mogott mi lehet? Az egy helyen tarolt dolgoknal idobe telik, amig agyban szetvalasztodik? Kicsit az informatikai neuralis halok jutnak eszembe, amikor tanitgatod oket, es ha osszevonnak egy jelenseget, sokkal nehezebb oket utolag szeparalni, mintha elve ket kulon helyre sikerul betanitani...

Isolde: Szivesen benne vagyok, akkor egyszer amikor megint osszefutunk RL, mondd el neked mit jelent ez es elmondom en is hogy nekem mit jelent ez.

az a fura, hogy régen abban a hiszemben voltam, hogy kiváló az arc- és névmemóriám, de mostanában rá kellett jönnöm, hogy nem ismerem meg az embereket, akikkel már - állítólag - találkoztam, vagy ha legalább az arcuk rémlik, nem jut eszembe a nevük. a könyvek tartalmát mindig elfelejtettem, de az legalább az első 5 oldal után eszembe jut, a filmekre sem emlékszem, persze lehet, hogy ennek nem a szociális fóbia az oka, hanem hogy öregszem és kezdek szenilissé válni.
nekem a szociális fóbiától inkább olyan érzésem van, hogy az én arcomat nem jegyzi meg senki. :)

"az interneten bóklászó szociális fóbiások elmondhatnák itt a kommentekben, hogy jó vagy rossz-e az arcmemóriájuk [...] - 15 komment'
:)

nekem rossz és az vagyok. Bár a barátaim előtt jól titkolom.
cels.

Én talán nem számítok real szociofóbnak, de azért gyanakszom: sosem nézek rá az emberekre, meg ha lehet, ritkán megyek közéjük, stb. De az tény, hogy zseniális az arcmemóriám. Feltéve, ha láttam már az illetőt. :) Persze lehet, hogy ez azért van, mert hallássérült vagyok.

Hát, én nem tudom, nem érzem szociofobnak magam, új társaságban kimondottan nyitott szoktam lenni (kivéve ha épp nyűgös vagyok valamiért de az más), és könnyen beszélgetek idegen emberekkel; gyerekkoromban sokat szavaltam, mesemondtam etc, jó persze izgultam tőle de nem annyira hogy ártott volna a "teljesítményemnek"... bár vannak "szociális" problémáim, de azok az az érzésem, hogy pont a használhatatlan, gyakorlatilag nem létező arcmemóriámból következnek plussz rémes szórakozottságomból. Na meg persze abból, hogy alapvetően nagyon jól el tudok lenni egyedül, valami érdekesbe belefeledkezve.
Nehéz ugyanis úgy új barátokat szerezni, ha a második-harmadik találkozás (és esetleg féléjszakás beszélgetés) után nem köszönök vissza az embereknek, nem veszem észre ésvagy nem ismerem fel őket a liftben, és az sem segít, ha bulizás és beszélgetés helyett időnként valami "befordulós" dologgal szöszmötölök inkább. Gimiben ezzel semmi baj nem volt, egyszer kellett megjegyezni azt a 30 embert, akivel nap mint nap együtt voltam, sokáig tartott, de aztán hat évig nem volt bajom ilyesmivel... de aztán olyan egyetemre kerültem, ahol 300 ember van egy évfolyamon, nincsenek tankörök, és nagyon nagy a "csúszók" aránya (átlagosan 7-8 év alatt végezzük el ezt a szakot), így ritkán halmozódott fel egy emberrel annyi közös órám, amennyi elég ahhoz, hogy "kirajzolódjon" a fejemben az arca. így negyedév vége felé már vannak páran azért :) Arcokat csak akkor tudok megjegyezni, ha nagyon-nagyon karakteresek, egyéb esetben akkor kezdem csak felismerni az ismerőseimet (és akkor tudom magam elé idézni az arcukat), ha már ismerem a jellemző gesztusaikat.
És ami fura, a színészeket sem tudom megjegyezni, még a leghíresebbeket sem. Egy ideig Julia Roberts-et ki tudtam szúrni, de aztán rájöttem, hogy több vörös hajú, elhúzós mosolyú színésznőcskét is összetévesztek vele.
A legtöbb krimit, akciófilmet csak jelentős szellemi erőfeszítések árán tudom lekövetni, mert nem tudom, ki kicsoda és melyik korábban látott szereplővel azonos, ha a nem, a hajszín, a bőrszín és +-25 év pontossággal az életkor megegyezik...
Pedig egy film nézése közben nem lehet azzal gyanúsítani, hogy nem nézem eleget a szereplők arcát...
(ja, mert ez viszont igaz rám, hogy a szemkontaktus nem az erősségem)
Ja, és egy időben próbáltam "tudatosan" nézni az emberek arcát, de nem nagyon hozott javulást.
Még valami, a névmemóriámnak kutya baja, ha egy kereszt és egy vezetéknevet többször együtt hallok, általában megmarad és iwiw-en is egy csomó ember van, akiről a neve alapján tudom, hogy járnom kellett vele valamikor közös órára, de ha megnézem az arcát, nem tudom megmondani hogy vajon beszélgettem-e vele, ültem-e mellette stb...

Igazából azért írtam ennyit, mert úgy nézem, viszonylag komolyan foglalkozol a témával, nekem meg pont arra lenne szükségem, hogy valaki adjon tippet, hogyan lehet ezen az arcmemória dolgon segíteni, mert néha nagyon képtelen helyzetekbe tudok emiatt kerülni...!!!

Amúgy meg kicsit jó látni, hogy nem én vagyok az egyetlen, mert eddig nem ismertem magamon kívül senkit, aki képtelen a legismertebb színészeket megkülönböztetni vagy a konzulenséről, akivel hétről hétre találkozik, nem tud pontosabb leírást adni, mint hogy "viszonylag idősebb és nem túl kövér"...