Ha már a kultúrsokknál tartunk. Húgom és én, ülünk a Café Belgian nevű remek kocsmában, és remek söröket iszunk, amiknek már akkor sem tudtam megjegyezni a nevét.
Húgom: - Jé, itt is a tágító a menő.
isolde: - ....Mi?
H: - A tágító. Ott, a csávónak az van.
i (körülnéz): - ....Mi??
H: - Ooottt, a melletünk lévő asztalnál, fültágítója van a csávónak!!
i: - ...???
H: - Te nem tudod, mi az a fültágító?
i: -...???
H: - Hát amivel kitágítják a füledben a lyukat, otthon mindenkinek az van. Úgy kell, hogy először csak egy vastagabb fülbevalót raksz bele, aztán jöhet a tágító, egyre vastagabb. Egy ideig hordod, aztán kiveszed és berakod a nagyobbat. Van olyan is, ami tömör, és valami minta van benne, például az egyik ismerősömnek szűzmáriás van, hát azért az télleg durva, de legtöbb olyan, mint ott a srácé. - Odanézek, a srác fülcimpájában egy nagy lyuk van, kibélelve egy fém gyűrűvel, amin keresztül lehet látni. - De az már ott kábé tizenötös. Mert úgy van, hogy... mit röhögsz? Mindenkinek ilyen van! Úgy van, hogy nyolcasig még visszanő, ha kiveszed, de afölött már nem. Engem is mindenki azzal szekál, hogy jézusom, A., neked nincs tágítód!! Hogy legalább egy nyolcasat rakassak, mert ez így égő.

tapsi: én a nyakukra karikákat fűző burmai nőket hoztam fel, hogy legközelebb az lesz a menő :)
Érdekességként meg lehet nézni Paul Nogier fülakupunktúrás könyvét,amiben kikereshetők, hogy mely pontokat is barmolnak szét...
A másik jegyzethez meg csak annyi:Istenem 30!
Majd 20 év múlva Te 50, én 70 (remélem élünk még, majd mesélsz) Jegyezzük meg a dátumot: 2027.május 14. Várom az aznapi blogbejegyzésed! :)
"Szakkönyv" Kanehara Hitomi: Piercinget a kígyónak
Nemrég jelent meg magyarul az Atheneumnál
Ez a nagy fülcimpa még divat Ázsiában, ha nem is épp a huddhisták körében, hanem a borneói őslakosok közt.
www.azsia.net/kanti/FotoAlbum/Sarawak_fr.htm
Szerintem egy ember megválaszthatja hogy mit tesz a testével. Ízlések és pofonok. És ebbe szerinte nem kell beleszólni. Sokan a származása és ennek jelentése miatt hordja. És nézzünk meg egy újságot vagy híreket: tizenéves gyerekek halnak meg itt-ott. Ki tuggya, lehet mi leszünk a következők. És ameddig élünk úgy éljünk ahogy szeretnénk és ne vessük magunkat alá mások elvárásainak. A mi életünk, amiből csak egy van.

bezony, és nekem már azzal is érveltek, hogy de hát nézzek meg bármilyen Buddha szobrot, azon is látszik, hogy az öreg olyat hordott (csak a szobrász-sessionre kikapta), mert az már akkoriban is a legnagyobb lazaság jele volt... és ha ugye Buddha, akkor már ők is.
a tisztességben megklimaxosodott kolléganőim közül viszont nem egy fizikai rosszullétről (le kellett ülnöm! azt hittem, elhányom magam! hogy képes ilyet tenni magával egy ember?) számolt be, amikor először észrevette, hogy mit csinálnak a fülükkel ezek a mai fiatalok.