2006. február 27. 5:44 - címkék és kategóriák:
A
Raj biztosan felelmetes konyv akkor is, ha az ember otthon olvassa az obudai panelban egy bogre forro teaval es kint hull a ho. A tengerparttol ket meternyire levo fuggoagyban, ugy, hogy kozben a pasid valahol odalent buvarkodik, mar egeszen komolyan izgalmas. De legalabb most mar felismerem a cunamit meg a portugal galyat (mergezo meduza), ha jon.
2006. február 23. 9:55 - címkék és kategóriák:
Chiang Maiban az egyik watnal vettunk egy nenitol ilyen kosarba zart madarat, amit szabadon engedhetsz es akkor szerencsed lesz, es romantikusan kinyitottuk a pasimmal egyszerre a ket madarat tartalmazo kosarat. Az egyik ki is repult, a masikat legalabb tiz percig kellett razni, addig kapaszkodott a kormevel a kosar aljaba, de aztan elrepult vegul. Ez jelent valamit vajon? Remelem, nem voltak influenzasak.
Azutan elmentunk Kanchanaburiba, es a Kwai folyon uszo bungaloban laktunk, meg setaltunk es vonatoztunk a hidon. Megneztuk az ide vonatkozo muzeumot is, eleg elszomorito volt. (A hidat es a hozzatartozo vasutvonalat a japanok epittettek fel a II. vh-ban angol, ausztral meg egyeb hadifoglyokkal, embertelen korulmenyek kozott esos evszakban a dzsungelben, es a Hid a Kwai folyon c. film szol rola). Roald Dahl oneletrajzat olvastam, ami passzolt is a hangulathoz. Es voltunk a Tiger Temple-ben, ahol simogattunk tigriseket, es nagyon klassz volt. A tigris egy hatalmas, fenseges, nagy cica. Csinaltunk videot is a kistigrisekrol, amit majd kesobb felteszek.
Majd lebuszoztunk a szigetre, ahol a neni atkoltoztette egyik lakojat a kedvunkert, es most itt leszunk egy hetig a paradicsomban.
2006. február 20. 15:11 - címkék és kategóriák:
Voltunk tegnap a hegyen, Doi Ithanonnak hivjak es nemzeti park, meg Thaifold legmagasabb pontja. Olyan busszal mentunk, amin csak thaiok ultek, csak thai betukkel volt rajta felirat, es a busz legmagasabb pontjan a fejem teteje eppen surolta a plafont (172 cm vagyok), Bright pedig nem tudott felegyenesedni. Lattunk vizeseseket, meg azt a sztupat es kertet, amit a kiraly a hatvanadik szuletesnapjara kapott a thai legierotol. Vettem konyveket is, Orson Scott Card: Speaker for the dead es Paul Auster: The invention of solitude, es ettem ananaszkremes kiflit, ami eleg fura. Ma meg hajoztunk a Mekongon, raleptunk husz perc erejeig Laosz foldjere is, megneztuk az Arany Haromszoget, ahol talalkozik Burma, Laosz es Thaifold, regen rengeteg opiumot termeltek itt, de a kiraly anyukaja eleg szep eredmennyel szoritotta ki az ultetvenyeket thai foldrol. Voltunk ket torzsi hegyi faluban is, ahol a nenik tetotol talpig nepviseletben probaltak eladni nekunk kezmuves termekeikbol, es lefotozhattuk oket 10 bahtert, mielott elkezdodik a delutani szappanopera. Mert tevejuk persze volt. Es lattunk hoforrasokat, ahol a foldbe vajt lyukakban fotyogo 95 C-os vizben foztek a nenik a tojast. Most pediig elmegyunk vacsizni. Eddig mar legalabb hatszor ettem itt red curryt es egyik sem hasonlitott az elozore, ugyhogy kivancsian varom.
2006. február 19. 4:53 - címkék és kategóriák:
Voltunk olyan masszazson, ami 1 es haromnegyed oraig tartott, thai masszazst kovetoen forro kovekkel massziroztak. Van ennek valami trendi neve is, de az nem jut eszembe, itt csak hot stonesnak hivtak, es olyan jo volt, hogy azert mar onmagaban megerte idejonni. Most varjuk, hogy elkeszuljon a reggeli, aztan felmegyunk a hegyre, ahol vizesesek vannak, holnap meg elmegyunk az Arany Haromszogbe. Jaespersze ettunk fagyikelyhet Haagen Dazsban: zold tea fagyi, vorosbab-szosz, mandulazsele, oszibarack. Weird, de isteni volt. Meg meg voltunk egy watban is (buddhista templom), de azokkal kapcsolatban mar annyi szoviccet elsutottunk, hogy alig merem leirni. (watevertol a ketszazhusz watig...). Meg amit meg szeretek, az a hasznaltkonyvboltok, eddig meg kibirtam, hogy ne vegyek magamnak semmit, csak a pasimnak egy Gary Larson kotetet, amit ki is olvastunk tegnap hajnali kettoig.
2006. február 17. 5:28 - címkék és kategóriák:
Nem terveztem, hogy majd "kibirom blogolas nelkul". Az nem fuggoseg, hanem ugyanolyan hobbi, mint barmi mas. Valamivel meg el kell tolteni az idot, amig varunk lassan keszulodo baratnoinkre, es a netcafeban legalabb van legkondi. Meg semmit sem csinaltunk egyebkent, csak aludtunk, meg talalkoztunk susieekkal. Ma este meg tovabbmegyunk Chiang Maiba.
2006. február 14. 21:25 - címkék és kategóriák:
Különben olyan hatással van rám a fordítás, hogy tíz oldal után már bárkibe belekötök. Tegnap például többször beszóltam az aigner szilárdnak, az olimpiát közvetítő sportriporternek (ha hívhatjuk így az idegesítő libát), a buta arcú orosz műkorcsolyázónőnek, meg számos más tévés személyiségnek is, valamint néhány berendezési tárgynak. Élőben csak a pasimat lehetett bántani, de ő meg csak kiröhög, pedig igenis probléma, hogy mért nincs rajta sapka. És iiigen, én is tanultam történelmet a középiskolában, pontosan tudom, ki volt Mohamed, bármennyire is furcsa tőlem.* Ami azt illeti, valláspszichológia kurzusokra is jártam, köcsögök. Nem tudom, hogy lehet ezt bírni annak, aki hivatásszerűen űzi. Mármint a fordítást. A kötekedés az klassz lehet.
* Nem az, amelyik sose látott tehenet, hanem a másik?
2006. február 14. 9:37 - címkék és kategóriák:
Thaiföldön persze egész héten zuhogni fog az eső. Nem örülök.
2006. február 13. 18:50 - címkék és kategóriák:
Konyhaablak, vagyis vettem egy napraforgót a közeli plázában.

2006. február 13. 16:48 - címkék és kategóriák:
Nem akarok itt kötekedni, de az
nem tűnt fel, hogy Mohamed egy legendabeli próféta kétezer évvel ezelőttről, a holokauszt meg egy valós történelmi esemény a múlt századból? Úgy tűnik, odaát kicsit összekeverték az analógiákat. Nem úgy van, hogy Mohamed itteni megfelelője Jézus, a holokauszt ottani párja pedig mondjuk a kuvaiti háború? Vagy mindegy? Mondjuk, nekem tényleg rohadtul mindegy. Sokkal jobban izgat, hogy nem találom az izomlazító krémemet és fáj a nyakam, és átok minden versenylótenyésztő walesi boszorkára.
2006. február 13. 12:14 - címkék és kategóriák:
Ma szabin vagyok: átadtam az ügyeletet, bevontam egy beteget a kutatásba, egy másikról kitöltöttem a tesztet, meg vetettem vért, megírtam egy zárót, befizettem az ebédpénzt márciusra, leadtam az adópapírokat, kifizettem a mávigazolványt, leszállítottam a cédéket. Rettentőmód elégedett vagyok magammal, máskor egy hét alatt sem intézek el ennyi mindent. Aztán hazajöttem és belefogtam a "napi lefordított oldalszám"-rekordkísérletbe.
2006. február 11. 15:04 - címkék és kategóriák:
Utazás
Nem, nem tudok igazán fordítani 1+1+1+1 óra alvás után. Ehelyett a londoni képeket nézegetem.

2006. február 11. 12:59 - címkék és kategóriák:
De ami igazán hihetetlen, az tényleg a Coppeneur sütőtökös-karamellás-provanszi fűszerkeverékes krémmel töltött tejcsokoládé. És tényleg érezni benne az összes ízt.
Innen.
Kitaláltam, hogy írom magamnak, milyen könyveket olvasok el, aztán úgy döntöttem, csinálok magamnak egy olvasónaplót a neten. Bár egyszerűbb lenne ezen a blogon belül kategorizálni a bejegyzéseket, és akkor a 'könyv' magától kiadná az olvasónaplót, de az nem tetszik, meg én arra úgyis képtelen vagyok, hogy egy bejegyzésbe csak egyféle dolgot írjak, és a végén az összes a 'blog' kategóriába kerülne. Még gondolkodom.
2006. február 11. 11:44 - címkék és kategóriák:
Szépen kitaláltam ma ügyeletből hazafelé, hogy ha már óránként felébresztettek, legalább megveszem magamnak
ezt a cd-t és
ezt a könyvet *. Olyan régen vettem magamnak cd-t, szerintem amióta itt lakom, nem is vettem, ami több, mint egy év, könyvet meg szintén, legalább egy hete. Bementem egymás után négy könyvesboltba, ebből kettő zenebolt is egyben, míg végül sikerült megszereznem a cd-t az alexandra könyvesházban, a könyvről meg azt állítják, elfogyott, ami mondjuk különös, tekintve, hogy kb két napja jelent meg, és a többi könyvesboltba még meg sem érkezett. Persze, lehet, hogy csak egy darabot rendeltek, azt meg rögtön megvette magának a pultos kislány.
Nem tudom egyébként, miért tartom annyira rémisztően nyomasztónak az
alexandra könyvesházat. Nem a nagy könyvesboltokról van szó, Londonban egy hetet is szívesen eltöltenék a
Foylesban (valójában
egy é tíz évet is). Nem a berendezés, mert az szép, színes, világos, szellős, és feng shui-szakértő nagyanyámmal ellentétben a könyvespolcok látványa sem kelt bennem leküzdhetetlen szorongást, de mégis: rossz a csí.
Bemegyek, és nem azt gondolom, hogy "istenem, mennyi könyv, bárcsak itt tölthetnék egy évet, vagy hazavihetném mindet", hanem hogy "jézusom, annyi itt a könyv, mint a szemét". túl sok könyv van a világon, nyomasztóan sok könyv. Annyira, hogy már az első emeleten eldöntöm, hogy soha nem fogok írni egyet sem, hiszen már így is sokkal, de sokkal több van, mint amennyi kéne, és nyomasztó és szorongáskeltő a mérhetetlen papír- és információhalmaz, a másodikon eldöntöm, hogy be nem teszem ide a lábamat többé, a harmadikon meg már az esőerdőkön gondolkodom, meg, hogy odakint fáznak a hajléktalanok, amikor itt ez a sok tüzelő.
Az mondjuk igaz, hogy a Foylessal ellentétben itt nem Yalom pszichoterápiás könyvei sorakoznak polchosszan, hanem a szakácskönyvek meg mindenféle ezoterikus könyvek meg színes albumok meg tiszakata. Elképzelhető, hogy nincs is baj a csí-vel, és nem annyira feng shui-médium vagyok, mint inkább sznob, de ez mit sem változtat a tényen, hogy a hely menekülésre késztet.
* Minden tiszteletem egyébként, komolyan:
brainoiz tud úgy írni könyvekről, hogy azokat azonnal el akarom olvasni, és ez már a sokadik eset. Azt hiszem, egyedül a
King Rat volt az, ami végül nem felelt meg a várakozásomnak.
2006. február 10. 21:26 - címkék és kategóriák:
"Egyébként meg - olyan, mint amikor jön egy forgószél, felkapja a tárgyakat. Ott lebegnek-sodródnak most a tárgyaim a szélben, kicsit kapdosok utánuk néha, meg várom, hogy hova esnek, ha majd leesnek a földre, és eltörnek-e vagy nem törnek el. Főleg várom.
Nem, nem a ő a forgószél, ő csak az egyik tárgy. A forgószél én vagyok. A föld is én vagyok.
Álmomban."
2006. február 10. 20:57 - címkék és kategóriák:
Járok önismeretbe. Így:
isolde (beszél mindenféléről a pszichológussal)
Pszichológus: - És, hogy vagy most?
isolde: - Hát olyan
{insert magic term here}.Pszichológus (kicsit hátrahőköl): - .... Hát akkor... akkor tulajdonképpen minek jársz terápiára?
isolde: - ?
Pszichológus: - Hát, ha így érzed magad... akkor nincs is rá szükséged...
Teljesen véletlenül kimondtam a varázsszót. Sose fogtok rájönni.