#518

2005. november 14. 17:57 - címkék és kategóriák:
Megjelenik egy novellám!! Nyomtatásban!! Papíron! Jövő héten! :-))

#517

2005. november 10. 13:39 - címkék és kategóriák:

Gondoltam, hogy elmagyarázom, mi a különbség feminizmus meg gender studies között, de nincs kedvem meg időm se. Agyondolgoztatnak férfikollégámmal együtt. Végtelenül leegyszerűsítve a kérdést, a "gender studies" a szociológiának olyan kisgyermeke, ami a nők társadalomban elfoglalt helyzetét tanulmányozza, hangsúly a tanulmányozáson, a feminizmus meg olyan politikai irányzatnak indult, ami azért harcolt, hogy nőt ugyanolyan jogok illessenek meg, mint férfit, hangsúly a harcon. A feminizmus szó aztán továbbfejlődött, ma már olyan, mint a neurózis, mindenre mondjuk, de senki sem tudja, mit ért alatta. Ha komolyan akarjuk venni ezeket a fogalmakat, egyikbe se nagyon passzol bele mondjuk az, ha a Nők lapjában vagy a Penthouseban vért izzadva kutatunk kissé erőltetetten sovinisztának nevezhető kiszólások után*. Bővebben itt meg itt, feminizmusról hosszú történet is olvasható, érdeklődők figyelmébe ajánlom.

*"Az orgazmus adta öröm nem gyermeki mosolyt varázsol egy nő arcára, a bensőjében létrejött robbanás sokkal inkább meglepett, ijedt vagy éppen kifejezetten agresszív fintort csal elő. Ez azonban manapság is sokakat zavarba hoz."
Forrás itt.

#516

2005. november 10. 11:37 - címkék és kategóriák:

Már három ősz hajszálam van, ami tök jó. Lassan túlleszek ezen az egészen, és végre sütögethetek almáspitét meg olvashatok pokrócba burkolózva a verandán.
Ez nem egy ilyen depressziós halálvágyó post, csak tudom, hogy szeretni fogok öregasszony lenni.

#515

2005. november 8. 15:12 - címkék és kategóriák:
Ja, sejtettem, hogy a plázafeminizmussal kicsapom a biztosítékot. De hadd legyen véleményem.

#514

2005. november 6. 18:01 - címkék és kategóriák:
Félreértések elkerülése végett a valódi célokért - családon belüli erőszak, burnusz, miegyéb ellen - küzdő feminizmussal nincs bajom, csak ezzel a plázafeminizmussal. Ami sajnos sokat ront az egész mozgalom imidzsén.

#513

2005. november 6. 17:56 - címkék és kategóriák:
Eltévedtem az előbb az interneten és feminista blogokat olvastam. Régen azt hittem, a feministák azok, akik kiharcolták, hogy a nők is szavazhassanak, és elmehessenek pilótának; ma meg azért harcolnak, hogy az arab országokban is megtanulhassanak olvasni és saját útlevelük legyen. Ehelyett frusztrált paranoiásokkal találkozunk, akiket az éltet, ha hírességek mondataiban soviniszta élt vélnek felfedezni, vagy ha olyan filmet látnak, amelyben a nagycsöcsű nő még okos is. Akartam is írni hozzászólást az egyik ilyen esetben, de nem működik a blog kommentboxa. Nőtársam, ha nem tudod, valami hogy működik, akkor kérdezz meg egy férfit. Igen, informatikai problémával mai soviniszta világunkban talán érdemesebb hímneműhöz fordulni, mert nagyobb eséllyel kapsz érdemi választ. (Nem, nem azért, mert a nők hülyék, hanem mert több férfit érdekel a számítógép és vele kapcsolatos tudomány és szórakozás, mint nőt, ezért többen végeznek idevonatkozó iskolákat, ezért többen értenek hozzá.) Szóval elég ciki szerintem, hogy szüfrazsett dédanyáink utódai képesek jóval szűklátókörűbbek lenni, mint a férfiak; és frusztrációjukat feminizmusnak nevezik. A szavazati jogtól végül csak eljutottunk a klitorális kontra vaginális orgazmusig, meg, hogy ki viszi le a szemetet. Jaj, gyerekek.

#512

2005. november 6. 16:46 - címkék és kategóriák:
De jó, ez érdekes lehet, köszi.

#511

2005. november 6. 13:25 - címkék és kategóriák:

Hű, a Partvidékiek még annál is rosszabb, mint gondoltam, rémisztően sablon, a stílusa meg szintén lapos és érdektelen. Kár, olyan jól néz ki. Most nem tudom, félbehagyjam-e, mert általában nem hagyok félbe könyvet, amit már elkezdtem, kivéve Kafkától A pert, meg egyszer azt a Sötételfes izét, de lehet, hogy A perhez csak túl fiatal voltam, a sötételfeshez meg túl öreg. Felvettem a kapcsolatot eküvőszervező céggel, akik amúgy a húgom barátnője és családja, jövő héten találkozunk velük. Na jó, a honlapjuk borzalmas, de nem honlapot akarok velük terveztetni végülis, csak annyit, hogy bekérjék az összes árajánlatot éttermektől, zenészektől, fotósoktól. Gondolom, a paphoz személyesen kell majd elmenni. Vicces lesz. 

Tegnap meg bankban voltam Öreganyámmal.
Nagymama: - Akkor most rajta van az augusztusi befizetés is?
Ügyintéző (fáradtan): - Igen, ahogy azt már tegnap is elmondtam.
- És akkor át tudjuk utalni idemegoda?
- Igen, ahogy azt tegnap megbeszéltük.
- És akkor pontosan mennyi van a számlán?
- Ahogy tegnap említettem, x forint.
- De tegnap nem ennyit mondott, hanem x-35 forintot!
- (sóhajt) Mert tegnap óta ráíródott 35 forint kamat.
Öreganyám: - Nézze, kisasszony, az öregasszonyok ilyenek. Ezt bele kell kalkulálni minden hasonló munkahelyen.
én: - Akkor végeztünk?
Ügyintéző: - Igen, viszlát.
Öreganyám: - Viszlát, jövőre megint jövünk!

#510

2005. november 4. 15:18 - címkék és kategóriák:

Benéz a főnököm a szobába ebben a pillanatban, és azt kérdezi:
- Te nem akarsz indulni a miss hungaryn?
Jó fej.

Beküldtem az önéletrajzomat további helyre fordítói munka reményében, visszaírtak, hogy írjam meg, mennyit bírok mennyiért milyen nyelven, van-e otthon net, valamint mellékelek egy fényképet magamról. Vajon minek nekik fénykép a fordítóról? Miért, mi van akkor, ha a fordító ronda? Vagy direkt csak rondákat alkalmaznak, mert azok többet ülnek otthon, és magányosan fordítanak? Vagy a "fordítás" nem is az, amire én gondolok? Mire akarnak rávenni??

#509

2005. november 4. 15:07 - címkék és kategóriák:
Amúgy szerintem létezik női írás. Eléggé felismerhetően máshogyan tudnak írni a nők, mint a férfiak. Pl Az időutazó feleségéről csukott szemmel is meg tudtam volna mondani, hogy nő írta, mégpedig az olyan mondatok miatt, mint amikor Henry egyes szám első személyben a következőképpen mesél az első közös vacsiról: "Hazafelé sétáltunk. Lassan mentünk, mert Clare kényelmetlen cipőt viselt." Semmi különös, csak éppen egy férfi író sohasem írta volna le ezt a mondatot. "Mrs Dalloway azt mondta, majd ő megveszi a virágokat." Egy férfi nem kezdene regényt ezzel. A férfi- és a női írók között pont az a különbség, mint a nem író férfiak és a nők között. A nő az apró részletekre figyel, hangulatokra, olyan dolgokat ír le, aminek sok köze nincs a cselekményhez, nem teljesen mindegy végülis, hogy kényelmetlen volt-e Clare cipője? És persze, nem: szép cipőt vett fel, mert fontos volt neki a találkozás, Henry meg olyannyira odafigyelt rá, hogy még erre is emlékezett. A nők néha túl sok figyelmet fordítanak az ilyenekre, érzelmekre, hangulatokra, miegyéb. A férfi-írók tényszerűbbek, logikusabbak, jobban felépítettek, bátrabbak. Bartis Attila vagy Stanislaw Lem egészen biztosan nem álnéven író nők. Az igazán jó női írókban ezért kell, hogy legyen egy darab ebből a férfiségből. Ulickaja, például, igazi női író férfierényekkel. Ez persze mind sablon és előítélet, de legalább nagyon sok könyv elolvasása után gondolom így.

#508

2005. november 4. 14:44 - címkék és kategóriák:

Teljes méretű kép megtekintése

#507

2005. november 4. 14:35 - címkék és kategóriák:
Mi lenne, ha inkább így nézne ki az oldalam, rózsaszínen. Na, csak egy kicsit, próbaképp. Na jó, nem. Csak unatkozom.

#506

2005. november 4. 13:50 - címkék és kategóriák:

Az a baj azzal, ha novemberben megveszi az ember a karácsonyi ajándékot, hogy hónapokig nem lehet még odaadni, sem mesélni róla, és ez rém frusztráló. Hol tanulom az ilyen kifejezéseket, hogy "rém frusztráló", nem tudom. Az olyanok mondjuk tetszenek, amikor a jelző meg a jelző jelzője szöges ellentétben állnak egymással, mint pl. "rém boldog voltam" meg "rettentő jól sikerült".

#505

2005. november 4. 13:10 - címkék és kategóriák:

Elkezdtem olvasni Joanne Harris: Partvidékiek c. könyvét. Ez az a nő, aki a Csokoládét írta, de még nem olvastam tőle semmit (a Csokoládét se, csak a filmet láttam, és hát Johnny Depp jelenléte azért sokat tud lendíteni egy-egy történeten), mert azt gondoltam, biztos gagyi. Csak egyszerűen annyira tetszenek a könyvborítói, hogy már nem bírtam ellenállni tovább. Semmi más nem vonzott a könyveiben, a sztorijai, beleolvasva a stílusa, semmi, ezért sokszor visszaraktam a polcra egyiket-másikat, de most megelégeltem és megvettem. Hogyan adjunk el könyvet borító alapján. Még csak a harmadik oldalon tartok, és tényleg nem valami jó, pedig gondoltam, jól fog jönni a tapasztalat, ha majd bestsellert akarok írni. Annyit mindenesetre tanultam, hogy oda kell figyelnem leendő bestsellerem borítójára.
Kaptam emailt Charlestól, aki tegnapelőtt utazott el kb három hónapra Dél-Kelet-Ázsiába, és képes volt nekem novemberben Bangkokból emailezni a kis geci. Belehalok az irigységbe, azt hiszem. Én meg főzhetek este Pad Thai-t barátnőimnek, amikor este nem is ehetnék tésztát. Ma egyébként megint érdekes dolgokat tanultam a Filozófustól, aki nemrég bevezetett a narratív technika és az omega-3-zsírsavak rejtelmeibe is. Elmesélte, hogy Millet Angelusa hogyan ihlette meg Dali-t (ezt festette ő) paranoia-kritikai módszerének kidolgozásában; valamint azt, hogy a legújabb kutatások szerint a marhahúsban a főzés során rákkeltő anyagok keletkeznek, amelyeket azonban a fokhagyma alkaloidjai semlegesítenek, ezért tumorprevenciós szempontból marhahúst kizárólag fokhagymásan érdemes megfőzni. Januártól egy osztályon fogunk dolgozni, úgyhogy minden bizonnyal elképesztő műveltségre teszek majd szert filozófia, vallás, művészet, pszichiátria , diéta és wellness terén.

#504

2005. november 3. 22:25 - címkék és kategóriák:
Így két nap után az gondolom, hogy Béres Alexandra low-carb kajája (Szandi állítólag mindent megkóstol és személyesen elemeztet dietetikusokkal!) elég jó, csak az a baj, hogy híztam egy kilót, és hogy csak ebédidőben hajlandóak kihozni, én pedig vacsira akarom megenni. Nem tud valaki este is szállító fogyókúrás, ám ízletes kajaküldőszolgálatot? Az nem ér, hogy "rendelj bármelyiktől roston sült csirkét vagy halat grillzöldséggel", mert az egyhangú táplálkozásnál nincsen károsabb, mint tudjuk. Tegnap voltam egy mozgásterápiás demonstrációs órán, ami után kissé úgy éreztem, lehet, hogy valójában sosem akarok mozgásterápiát csinálni, még kevésbé részt venni benne, pláne meg délután öttől tízig nem, de azért kapnak még egy esélyt. A mozgásterápia érdekes, és nem tudom eldönteni, milyen mértékben kuruzslás, úgyhogy utána kell járnom, mert annyira nyitott és széleslátókörű vagyok. Most pedig ünnepélyesen frissítem a linkeket sztárbloggerlány pasijával és sztárbloggerlány macskájával. (Kénytelen voltam felülbírálni állatblogokról szóló előítéletemet, úgymint macskablogot írni/olvasni szánalomra méltó és haszontalan dolog. Legjobb.)
« Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére »

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Utolsó kommentek

Kategóriák

Archívum

Egyéb