#287

2005. május 3. 18:15 - címkék és kategóriák:

És egyébként egy furcsa, ám a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt gyökeres változást figyeltem meg a jellemfejlődésemben. A jellemfejlődés hosszú folyamat, az ember ugyanis nem születik úgy, hogy bátor, talpraesett, becsületes, őszinte, felelősségteljes, valódi kötődésekre képes, empatikus, feltétel nélkül szeretni tudó lény. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a tavaly ilyenkorhoz képest bátrabb ,satöbbi lennék. Egy dolog azonban megváltozott, és remélem, örökké így fog maradni.
Már nem pusztulnak el a szobanövényeim.
Szerintem a helyzet biztató. Ha ez így megy tovább, jövőre beújítok egy vagy két macskát is, aztán három gyereket.

#286

2005. május 3. 18:02 - címkék és kategóriák:

Kiolvastam Jane Austen: Büszkeség és balítélet c. könyvét, hepiend. Igazából miután rájöttem, hogy tényleg semmi másról nem fog szólni, mint hogy vajon megkéri-e a büszke gentleman a bájos kisasszony kezét, vagy a gazdag gentleman a szegény kisasszony kezét, és az igent mond-e vagy sem, akkor elkezdett tetszeni. A sztori végig az, hogy ki mennyire jólnevelt, és ki kihez megy férjhez, de... bűbájos.
Úgy egyébként meg szokásomhoz híven új életet kezdtem, leszoktam a dohányzásról (!!!), fogyózom, reggel időben felkelek, tornázom, szóval a szokásos.
"reggel felkelek
este lefekszem
nem túl korán
ugyanúgy mint eddig
csak tudatosabban"

#285

2005. május 3. 8:47 - címkék és kategóriák:
Szóval másnak is eszébe jutott :-)

#284

2005. május 2. 13:34 - címkék és kategóriák:
Pénteken végül megelégeltem, hogy úgy nézek ki, mint aki most szívott el egy fél kenderültetvényt, és hogy mindenki "úristen-mi-történt-a-szemeddel"-lel köszön. Két hete piros, véreres, úgyhogy felkerestem a Szemészt.
- Rég láttalak, gratulálok az eljegyzéshez, milyen kisimult lettél - mondta, majd egy professzionálisan határozott mozdulattal kifordította a bal szemhéjamat és közvetlen közelről ezer luxszal belevilágított, miközben én a helyzethez illően hisztiztem. - Viszont allergiás vagy.
isolde: - Dehogy vagyok. Nem vagyok semmire allergiás.
 - Dehogynem, olyan a szemhéjad belülről, mint egy frottírtörölköző - közölte a Szemész ellentmondást nem tűrően. Erre nem tudtam mit lépni. - Itt ez a recept, háromszor csepegtess a szemedbe, aztán minden jót, forevör hepinessz! - folytatta meggyőzően, miközben bal szememből csorgott a könny, a másik meg nevetett. Hazafelé aztán beugrottam a boltba zsepit venni, mert két hete folyik az orrom, és azon gondolkodtam, micsoda hülyeség, hogy lennék én allergiás... Bassszus! 
Piros a szemem, mint a beszívott nyúlnak. Két hete tüsszögök és folyik az orrom. Itt a tavasz, tele van a város szerelemmel pollennel. Ááááá... magamtól is rájöhettem volna, hogy allergia :-)
Ezt így szépen levezettem, vállon veregettem magam zsenialitásomért, majd átmentem a gyógyszertárba allergiaellenes szerekért. Megérte. A pult mögött a világ Leghelyesebb Pasija szolgált ki, amitől nem csak én hagytam fel egy időre a könnyezéssel, hanem a törzsgárda öregasszonyai is eléggé feldobódtak. A sor mondjuk fele olyan lassan haladt, mint a másik, az ilyenek miatt:
Patikus: - Akkor itt a vérnyomáscsökkentő meg a cukorgyógyszer.
Néni: - Tudja mit, fiatalember... - pajkos hunyorítás - adjon nekem valami jó szemránckrémet!
Patikus. - Milyenre gondolt?
Néni: - Valami jó erőset!
Patikus: - Itt a Vichy, van normál és száraz bőrre. Milyen a bőre?
Néni: - Hát... nem tudom... Tudja mit, elviszem mind a kettőt! - és üdvözült mosollyal perkálja ki a tizenhatezer forintot. Tavasz.
« Elejére | Újabbak

Keresés

Kiemelten

Yummie az isten! Majdnem.

Kapcs-ford

Isolde levelezik veletek néha

Jó ügy



Ide is írok néha

Mások

Kategóriák

Archívum

Egyéb